Könnyen bukhat a munkáltató a túlvett szabadságon

Nem tartalmaz a túlvett szabadság visszafizetésére vonatkozó rendelkezést az új Munka Törvénykönyve (Mt.), ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató kockáztatna azoknál a munkavállalóknál, akik a felmondás időpontjában időarányosan több szabadságot vettek ki, mint amennyi őket megilletné – hívja fel a figyelmet az Adó szaklap.

Az Mt.-nek szabadságra vonatkozó passzusai csak jövőre lépnek hatályba, de a korábbi – 2012. december 31-ig még hatályos – rendelkezés szerint ilyen esetekben a munkavállaló a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ez­alól kivételt csak az jelent, ha nyugdíjba megy, meghal, vagy a cég jogutód nélkül szűnik meg, illetve ha katonai szolgálatra hívják be. Ez a passzus az új Mt.-ből kikerült, a visszakövetelhetőség lehetősége azonban továbbra is fennáll, igaz, bizonyos korlátokkal. Ilyen például az, hogy a jogalap nélkül – vagyis a törvény szerint nem járó távollétre – kifizetett munkabér hatvan napon belül visszakövetelhető. Ez azonban azt is jelenti – hívják fel a figyelmet a szakértők –, hogy ha a szabadságot korábban vette ki a dolgozó, ez a lehetőség már megszűnik.

A felmondás hónapjában kivett szabadság visszakövetelhető úgy is, hogy a munkáltató módosítja a tárgyhavi bérelszámolást – vagyis az utolsó havi fizetésből vonja le. Ezt indokolhatja az is, ha a tárgyhónapban a munkavállaló szabadságot vett ki, a munkaviszony viszont később megszűnt, és ezzel az időarányosan járónál több szabadságot adtak ki. Ez viszont kizárólag az adott hónapban lehetséges.

A munkáltatónak korlátozottak a lehetőségei a dolgozóval szemben.