Városi tulajdon bármi áron
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A pécsi árverésre még egy hónapot várni kell, szeptember második hetében lehet majd licitálni a buszokra. A városvezetés egyébként igyekezett korán bebiztosítani a sikert, már a júliusi közgyűlésen áldásukat adták ugyanis arra, hogy a helyi tömegközlekedést biztosító, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Tüke Busz Zrt. 947 millió forintos hitelt igényeljen a Magyar Fejlesztési Banktól. Ez az összeg nem sokkal kevesebb annál az 1 milliárd 29 millió forintnál, amennyire a pécsi buszok értékét becslik. A hitelfelvétel engedélyezése után néhány hetet kellett várni, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek végrehajtási joga van a közlekedést korábban üzemeltető, részben szintén önkormányzati tulajdonú Pécsi Közlekedési Zrt. buszaira, 161 járművet hirdetett meg eladásra. Nagy Csaba alpolgármester az MTI-nek eljuttatott közleményében jelezte: egymilliárdos biztonsági keretet hoznak létre, hogy ne kerülhessenek mások kezébe a buszok.
Mindez annak a fényében váltott ki kritikákat, hogy Pécs adósságállományánál az országban egyedül Budapesté nagyobb, ám az önkormányzat kiemelt célként kezeli, hogy saját kézben maradjon a buszszolgáltatás. Nem ismeretlen persze a hasonló jellegű döntés az önkormányzattól: már 2009-ben egy emlékezetes, azóta is bonyolódó vita indult arról, hogy a helyi vízmű magáncég vagy a város tulajdonában álljon. Ugyan biztonsági őröknek nem kellett máshol beavatkozniuk az átadásba, és a retorika is jelentősen finomodott, a központosítási célok egyértelműek azóta is országszerte.
A fontosabb cégek városi kézben tartását pártolók azt hozzák fel legfőbb érvként: így érhető el, hogy a lehető legolcsóbb legyen a szolgáltatás, hiszen a magáncégekkel ellentétben az önkormányzat nem profitérdekelt. Szita Károly, Kaposvár polgármestere lapunknak korábban erről úgy fogalmazott, hogy egy 2–4 százalék közti nyereség még megengedhető, ennyi elégséges a szakszerű üzemeltetéshez. Kaposvár is egy azon települések közül, ahol a közműszolgáltatók önkormányzatnál tartása a fontos cél. De a főváros sem marad ki a sorból: Tarlós István budapesti főpolgármester is jelezte már, hogy hasonló konstrukcióban gondolkozik, a vízszolgáltatás átvételéről pedig már megállapodás is született. Ezt a lépést is érték kritikák, az érvelés pedig mindkét oldalról hasonló, mint Pécsen: a támogatók szerint így olcsóbb lehet a szolgáltatás, az ellenzők pedig állítják, hogy a város eladósodottsága miatt nem volna ajánlatos további hasonló lépéseket tenni.
Se magáncégeknek, sem az államnak nem adnák
Két tűz közt érezhetik magukat a települések, amikor a fontosabb helyi szolgáltatások megtartásáról van szó. Egy kisebb város polgármestere beszélt arról lapunknak: magáncégeknek sem anyagi, sem presztízsszempontok miatt nem szívesen adnák ki a feladatokat, de tartanak attól is, hogy az állam átveszi ezeket – pedig, mint fogalmazott, egy nagyobb állami céggel, amely nehezebben differenciál a különböző országrészek helyi adottságai közt, félő, hogy nagyot romlana a színvonal.Az aggodalom nem feltétlenül alaptalan: az már eldöntött tény, hogy a víziközmű-szolgáltatást ugyan az önkormányzatok is végezhetik, ám a jövőben már közvetlenül állami szinten állapítják meg az árakat. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egész országban mindenhol ugyanannyi volna a vízdíj, lesz különbség a szolgáltatók közt, de ezt központilag határozhatják meg.
Az aggodalom nem feltétlenül alaptalan: az már eldöntött tény, hogy a víziközmű-szolgáltatást ugyan az önkormányzatok is végezhetik, ám a jövőben már közvetlenül állami szinten állapítják meg az árakat. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egész országban mindenhol ugyanannyi volna a vízdíj, lesz különbség a szolgáltatók közt, de ezt központilag határozhatják meg.-->
