A kormány a 2012. és 2013. évi költségvetési célok teljesítése érdekében új intézkedéscsomagot jelentett be. A 2012-re kitőzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiány elérése céljából a kormány 133 milliárd forint (a 0,4 százaléka) értékű egyenlegjavító intézkedésről (többnyire zárolásokról) döntött. 2013-ra vonatkozóan a kormány a GDP 0,5 százalékával, 2,2 százalékról 2,7 százalékra emelte a hiánycélt. Az új hiánycél elérése érdekében tervezett intézkedések bruttó alapon a következőket tartalmazzák: 166 milliárd forint kiadáscsökkentés, valamint 231 milliárd forint bevételnövelés. Az MKB elemzői szerint a tervezett csomag intézkedéseinek egyharmada természeténél fogva átmeneti, míg az intézkedések nagyobb része strukturális jellegű.
Elérhető lett a hiánycél?
Korábban a 2012. évi költségvetésben 150-200 milliárd forint, míg a 2013. évi költségvetésben 400-600 milliárd forint elcsúszást becsültünk. A javasolt intézkedések nagyságrendje, valamint a 2013-as hiánycél felfelé történő módosítása látszólag betömi e lyukakat. A lépéseket illetően azonban jelentős tervezési (vagyis vitatjuk az intézkedések tervezett költségvetési hatását) és végrehajtási (vagyis vitatjuk, hogy a kormány képes az intézkedéseket teljes mértékben megvalósítani) kockázatokat látunk. A tervezett megtakarítások mérése bruttó alapon történik, míg a költségvetési hiányra gyakorolt tényleges – vagy más megfogalmazásban nettó – hatásuk ennél kisebb, véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.
„Üdvözöljük azt, hogy a kormány végül elismerte a kiigazítások szükségességét, és nagyobb hangsúlyt fektet a gazdaság fehérítését célzó intézkedésekre. Elemzéseink alapján azonban úgy gondoljuk, hogy az új intézkedéscsomag nem elegendő a 2013-as hiánycél eléréséhez” – írja a közgazdász.
A főbb pontok Kondrát szerint a következők:
1. Az európai uniós társfinanszírozás tervezett növelése az EU-val és az IMF-fel történő megállapodás függvénye. EU/IMF program nélkül nincs lehetőség az ún. „top-up” mechanizmus, vagyis a magasabb arányú uniós társfinanszírozás igénybevételére. Az intézkedés átmeneti jellegű.
2. A béreit érintő tervezett megtakarítás három évig tartó létszámstoppal és a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók kötelező nyugdíjazásával felszabaduló álláshelyek betöltésének tilalmával számol, ami így csak fokozatosan valósulhat meg. A közszférában foglalkoztatottak létszámának 20 000 fős fokozatos csökkentésével számításaink szerint körülbelül 15 milliárd forint nettó megtakarítás lenne elérhető, de a múltbeli tapasztalatok alapján fennáll a kockázata annak, hogy a létszám csökkenése a tervezettnél kisebb lesz, így ezen a téren mindössze 10 milliárd forint megtakarítást várunk.
3. Az új pedagógus életpálya-modell bevezetésének elhalasztása csak átmeneti intézkedés, adók és társadalombiztosítási hozzájárulás nélkül a megtakarítás a várhatóan közel 80 milliárd forintos bruttó kiadás után nettó értelemben csak 50 milliárd forint.
4. A jegyzői, önkormányzati és járási kormányhivatali hatáskörben nyújtott pénzbeli ellátások együttes összegének maximálásán (szociális segélyek és támogatások) keresztül elérhető megtakarítást részletes mikro szintű adatok nélkül nehéz megbecsülni. Mivel már eddig is komoly szigorítások történtek ezen a fronton (így a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás együttes összege már jelenleg is maximált), és a végső döntés decentralizáltan, helyi szinten történik, itt komoly kockázatot érzékelünk, és a kormány által közölt adatokat csak 50 százalékban fogadjuk el.
5. A nyugdíjjárulék-plafon eltörlése a legmagasabb jövedelmű réteg esetében a fizetés (a teljes pénzügyi kompenzációs csomag) struktúrájának olyan megváltoztatásához vezethet, amely minimalizálja az intézkedés nettó jövedelemre gyakorolt hatását. Ez némileg – feltételezésünk szerint 10 százalékkal – alacsonyabb megtakarítást eredményezhet.
6. Az Államkincstár pénzügyi tranzakciós illetéke 10 milliárd forintról 30 milliárd forintra emelkedik. Mivel ezt alátámasztó kiegészítő intézkedések nincsenek, e bevétel-növekedés megvalósulására nem számítunk. A készpénzfelvétel magasabb tranzakciós illetékéből származó bevételt a korábbi véleményünkkel szemben nagyrészt elfogadjuk, mivel nem csak az ATM-es, hanem a banki készpénzfelvételt is terheli.
7. A pénztárgépeknek az adóhivatal (NAV) hálózatával történő összekapcsolására vonatkozó ötlet bolgár és svéd tapasztalatokra épül. A svéd tapasztalatok alapján a tervezett 95 Milliárd forintos éves bevétel elérhetőnek tűnik, véleményünk szerint azonban a bolgár eset ennek csupán felét támasztja alá. A két ország tapasztalataiban különbségek mutatkoznak, a magyar rendszerre vonatkozó részletek pedig még nem ismertek, így az intézkedéssel kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság. Úgy véljük azonban, hogy Magyarország helyzete inkább a bolgár, semmint a svéd mintának felel meg, ezért a kormány által várt bevételnek potenciálisan is csak a felével számolunk.
A rendszer svéd és bolgár tapasztalatokat áttekintve az új rendszer bevezetése céljából megállapított 2013. január 1-jei határidőt nem tartjuk reálisnak. Ha minden jól megy, a rendszer legkorábban 2013 második felében indulhat, így azonban jövőre is arányosan csak a potenciális bevétel felével számolhatunk. A kisebb potenciális bevétel-növekedés és a bevezetés késése miatt 2013-ra csak 25 milliárd forintos hiánycsökkentő hatással számolunk. 2014-ben, valamint azt követően a teljes potenciális bevétel megjelenik a költségvetésben. Az új rendszer finomhangolásával valószínűleg még tovább növelhető a potenciális megtakarítás, bár ezt némileg tompíthatja a vállalatok alkalmazkodása.
Az intézkedések bejelentésével párhuzamosan a kormány a korábban túlzottan optimista növekedési előrejelzését lefelé módosította, de a kormány GDP-prognózisa még mindig meghaladja kissé a konszenzust. Különösen optimistának tartjuk a fogyasztási előrejelzést, ami megítélésünk szerint így túlságosan magas adóbevételi tervekhez vezet.
Összefoglalás
Összességében azt várjuk, hogy az új intézkedésekből származó tényleges megtakarítás a közölt bruttó összegnek körülbelül a felét fogja elérni. Ennek megfelelően a 2013. évi költségvetési hiányt a GDP arányában 3,1-3,8 százalék között prognosztizáljuk, a legvalószínűbb kimenet a 3,4 százalék GDP-arányos hiány. Az Országvédelmi Alap teljes törlése esetén így a hiány 2,9 százalék lehet. Mindezt azonban továbbra is a magasabb hiány felé mutató kockázat övezi, részben egyedi költségvetési tételekhez (az Európai Bíróság telekom-adóval kapcsolatos döntése; az elektronikus útdíj-rendszer kiépítésének általunk várt csúszása; kiesés a játékadónál a szerencsejáték-automaták betiltása és az online szerencsejátékokra kivetendő, ezt várhatóan nem kompenzáló miatt) és a továbbra is viszonylag optimista gazdasági feltételrendszer miatt.
Az Európai Bizottság és az IMF várhatóan újabb adatokat és sok esetben pontosítást fog kérni további intézkedések mellett, így az MKB Bank elemzői szerint nem lesz gyors EU/IMF megállapodás.
