A piaci szakzsargon leginkább fiskális szakadéknak nevezi az amerikai költségvetési problémákat – miszerint ha az év végéig nem születik egyezség a deficit és az államadósság csökkentésére, akkor január 1-jével hatályba lép a recesszióval fenyegető 600 milliárd dolláros takarékossági csomag –, számos neves befektető azonban egyáltalán nem látja ilyen szörnyűnek helyzetet. A Reuters jegyzetírójának megfogalmazása szerint így elég, ha csak egy lejtőről beszélünk a Washingtont érő kihívás kapcsán.
A múlt héten például Warren Buffett azt mondta a CNN-nek, hogy ha január 1-jéig nem lesz egyezség a demokraták és a republikánusok között, akkor az még nem torpedózza meg a gazdaságot, miután még pár hónapig 2013-ban is tárgyalhatnak az ügyről. Az adónövelést, illetve kiadáscsökkentést tartalmazó intézkedések ugyanis egyezség hiányában csak papíron lépnének hatályba január 1-jével, azok gyakorlati alkalmazása hónapokat vehet igénybe. Például a különböző programokért felelős szövetségi ügynökségek büdzséit adminisztratív okok miatt sem egyből január 1-jével, hanem csak várhatóan március végével kezdenék el csökkenteni.
A Bush-korszak adócsökkentő intézkedéseinek esetleges automatikus visszavonása sem lenne drámai hatású a fogyasztásra nézve. A hatóságoknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy a január 1-jei adóemelés ellenére a gyakorlatban ne vessék ki azonnal a fogyasztás csökkentését eredményező magasabb kulcsokat a lakosságra. Így akár még hónapokig is folyhatnak a tárgyalások az adórendszer reformjáról. Utóbbi ügyben derült ki a legtöbb konkrétum azután, hogy Barack Obama elnök a múlt hét végén tárgyalásokat kezdett a kongresszusi vezetőkkel a fiskális szakadék elkerüléséről.
A kiszivárgó hírek szerint a republikánusok is támogatják az elnök azon tervét, hogy az alacsony jövedelműek és a középrétegek esetében továbbra is érvényben maradjon a Bush-érában bevezetett adócsökkentés. Cserébe a demokraták is engednének: eszerint a magas jövedelműek esetében elképzelhető, hogy nem 250, hanem csak 500 ezer dolláros éves jövedelemhatár felett emelnék fel az szja-kulcsot az eddigi 35-ről 39,5 százalékra.
