Vége a légvárgazdaságnak

„Újraszabályozzuk az állam és az önkormányzatok közötti feladatokat, az előbbi nagyobb szerepet fog vállalni” – hangoztatta tegnap Tállai András, a Világgazdaság „Önkormányzatok'2013 – A nagy változások éve” című konferenciáján. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: a jelentős változások ellenére januártól megmarad az önkormányzatok határozathozatali joga, költségvetése, vagyona, gazdálkodási jogköre, helyi adó kivetési és beszedési joga is és tulajdonosi jogokat is gyakorolhatnak.

Az államigazgatás területén a járások létrejöttével kerülnek át feladatok, közös feladat lesz az iskolák működtetése. A bölcsődei és az óvodai feladatok ellátása az önkormányzatoknál marad. A fekvőbeteg ellátás állami feladat, és várhatóan a járóbeteg-szakellátás is államhoz kerül, az alapellátás nem.

Tállai szerint a rendszerváltás legfontosabb vívmánya volt az önkormányzati rendszer létrejötte, viszont 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak a települések. 1999-ben még csak 84,5 milliárd forint volt az önkormányzatok adóssága. A kötvénykibocsátásnak nem szabott határt semmilyen szabályozás, így megugrott az adósság. Jelenleg 1182,46 milliárd forint az önkormányzatok adóssága, ennek konszolidációjával jövőre ez a felére fog csökkenni.

Januártól már nem lehet az önkormányzati költségvetésekben működési hiányt tervezni. Megszűnik az SZJA-alapú finanszírozás, és ezzel együtt megszűnik a normatív finanszírozás (kivéve a szociális intézményeket). Feladatokhoz kötődő támogatásokat kapnak a települések (például a hivatali dolgozók bérére, a közvilágításra, az utakra, vagy a temetők fenntartására), az iparűzési adó bevételétől függően biztosítanak állami finanszírozást. Az étkeztetés támogatását 68 ezer forintról 102 ezerre emelik jövőre. Az önkormányzatok egy évnél hosszabb lejáratú hitelfelvétele és kötvénykibocsátása engedélyköteles lesz.

Az előző évtized első felében a hitelekre épített légvárgazdaság már nem tartható fenn – hangoztatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt az eladósodás növekedésével, ki kell törni az adósságspirálból. Kijelentette: a közszférának el kell fogadni, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodnia.

Domokos szerint 2007 és 2010 között romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya. Az eladósodás egyik fontos okának nevezte meg, hogy az uniós támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása. Kiemelte, hogy a bankok igen drágán adták a forinthiteleket, így inkább devizahiteleket vettek fel és 2008-ig nem lehetett előre látni az árfolyamkockázatokat. jelentős adósságot halmoztak fel az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok is. Jelentősek a szállítói tartozások is, mivel a szállítókat a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették a települések.

„A korábbi évek folyamatos pénzkivonása után érdemi segítséget kaptak az önkormányzatok az adósságkonszolidációval” – hangoztatta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke. Dietz Ferenc ajánlotta, hogy ha eddig nem tették meg, akkor a jövőben az önkormányzatok a vállalati gyakorlathoz hasonlóan építsék ki gazdálkodásukat.

Magukkal viszik illetményüket a járásokhoz

A járási hivatalokba csaknem 10 ezer köztisztviselő kerül át, jogviszonyuk folyamatos lesz, minden jogosítványukat, illetményüket magukkal viszik – mondta lapunknak a közigazgatási tárca helyettes államtitkára. Zöld-Nagy Viktória közölte, hogy minden olyan korábban megkapott belső elemet megkapnak (így akár a nyelvpótlékot, vagy bizonyos diplomák után járó plusz pénzeket is) kormánytisztviselőként, amit megfelel a törvényeknek. Közölte, a tárcának is jelezték: egyes településeknek gondjuk van azzal, hogy lakosaik az új menetrend szerint nehezen érik el a járási székhelyet. Az ügyben kormányzati egyeztetések vannak.