Nem lesz uniós akadálya a VM szerint a tájfajták vetésének
Vetőmag Több szervezet is a ritka zöldség- és gyümölcsfajok eltűnésétől tart – Még nem lépett hatályba a jogszabály
Bizottság „A tájfajták előtt eddigi ismereteink szerint nyitva áll a kapu az unióban és Magyarországon is” – nyilatkozta lapunknak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Magyarországon több civil szervezet és az ellenzéki párt is tiltakozott az EU új, készülő vetőmag szabályozása ellen. Többen az Európai Bizottság magyar tagjához, Andor László biztoshoz fordultak az ügyben, mivel szerintük a tervezet akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét. Attól is tartanak, hogy több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta fog eltűnni a piacról.
Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére európai szervezetek nyílt levelekben is felhívták az unió figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. Egy németek által kezdeményezett nemzetközi petícióban azt írták, hogy a bürokrácia megnehezítené a változatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használatát, miközben a nagyvállalatok befolyása tovább erősödne.
A VM azt írta lapunknak, figyelemmel kíséri az ügyet, és nem fogja engedni hogy bármiféle hátrány érje a magyarországi gazdákat. Fazekas Sándor tárcavezető nemrég egy írásbeli kérdésre azt válaszolta: nem tartja megalapozottnak azt, hogy az új uniós jogszabály akadályozná a tájfajták vetőmagjainak felhasználását. Az Európai Bizottság novemberben állította össze a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabálytervezetét. Az európai biztosok testülete május 6-án nem szavazta meg a jogszabályt, így még nem lépett hatályba, de a tervezetből csak részleteket lehetett eddig megtudni. A tárca egyébként cáfolta, hogy a termelők nem vihetnének a piacra olyan árut, amelynek vetőmagja nem szerepelne a nemzeti regiszterben.
Magyarországon az utóbbi években növekvő igény van a régi helyi fajták és a külterjes körülményeket is jól bíró hagyományos fajták termesztésére, így sorban alkották meg a „tájfajta” rendeleteket. 2008-ban a génerózió által veszélyeztetett, de a származási helyükhöz alkalmazkodott szántóföldi növényekre és klónjaikra dolgoztak ki szabályozást. Egy év múlva az egy adott helyen hagyományosan termesztett zöldségfajok, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező zöldségfajták elismeréséről hoztak törvényt, tavaly pedig a gyümölcsfajtákról.
120 millió génmegőrzésre
A tájfajta rendeletek megjelenése óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) eddig 5 zöldség- (2 fokhagyma, 1 hagyma és 1 paprika, 1 káposzta), 2 mák- és mintegy 120 gyümölcstájfajtát (melyből mintegy 40 bejelentés bizonyult megalapozottnak) regisztráltattak. A történelmi világfajtákat a NÉBIH nem tudta elfogadni. A Növényi Diverzitás Központhoz (NÖDIK) idén 715 kérés érkezett kistermelőktől, önkormányzatoktól, hogy az őrzött tájfajtákból adjanak mintákat. Az agrártárca tavaly 119,7 millió forinttal támogatta a génmegőrzési tevékenységet.
