Részleges államcsőd az adó miatt?

Szelektív államcsődöt is jelenthet az önkormányzati adósság átvállalása után kivetett adó – vélik egyes elemzők. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elutasítja, hogy erről lenne szó. Azzal érvelnek, hogy „mind időben, mind jogilag elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés”, ezért nincs szelektív csődesemény. Arról azonban nem ejt szót a közlemény, hogy az állammal kötött hitelszerződésekről van szó, amelyeket egyoldalúan, a hitelnyújtók számára hátrányosan módosítana a kormány az adóteher kivetésével. Ilyen esetben jogászok szerint kompenzálni kellene a bankokat – magyarán a kivetett adónak megfelelő összeget vissza kellene fizetni nekik –, hogy ne álljon fenn a részleges államcsőd veszélye.

Tavaly novemberben még maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy „ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül”. A kormány ehhez képest azzal érvel, az állam jobb és megbízhatóbb adós, ezért szükséges az adó.

„Mindenkinek igaza van” – véli Samu János. A Concorde makrogazdasági elemzője lapunknak így érvelt: „Alapvetően az önkormányzat más minőségű adós, mint az állam. Az állam kockázatmentesebb, így jellemzően alacsonyabb kamat mellett kap hitelt. Az állam az átvett adósságért ezért vagy alacsonyabb kamatot fizethet, vagy kisebb értéken veheti azt át. Közgazdaságilag ez racionális.”

Van azonban az éremnek egy másik oldala: az önkéntesség kérdése. Samu János rámutatott: „egy ilyen lépés úgy lenne igazságos, ha a kormány a bankoknak megadná a lehetőséget a programból való kimaradásra, nem kötelezné őket rá. A hitelminősítők azt vizsgálhatják, hogy mennyire önkéntes a program, és ennek függvényében értékelhetik a lépést. Ha a bankoknak megvan az elvi lehetősége arra, hogy ne vegyenek részt a programban, akkor valószínűleg nem lesz részleges államcsőd” – fejtette ki.

„Már tavaly is felmerült, hogy milyen formában és megegyezés alapján vethetnek ki adót vagy leírást az önkormányzati adósság állami átvétele után” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi régiós elemzője szerint a szelektív államcsőd kérdése jogi kategória, amit a hitelminősítők vizsgálnak. „Remélhetőleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyeztet a hitelminősítőkkel erről” – jegyezte meg.

„A bankok mérsékelhetik a céltartalékot az adósság állami átvételével, ugyanakkor lehet, hogy van olyan bank, amelyiknek jó minőségű a hitelportfoliója, és a 7 százalékos leírással jelentős veszteséget szenvedhet el” – vélte a Citi elemzője. Az minisztérium érvelése szerint viszont „egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek”, vagyis „az intézkedéssel nem csak az állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak”. Gárgyán Eszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, „üzenetértéke van annak, hogy a magyar kormány unortodox gazdaságpolitikát folytat és beleszól a magánszerződésekbe”. Hangsúlyozta: „a lépés ellenhetetleníti az üzleti bizalmat, és a növekedés ellen hat”.

Ha nem is jelent majd szelektív csődöt a hitelminősítőknél az új bankadó, az S&P és a Moody’s negatív kilátást tart érvényben a magyar adósságra, és a legújabb gazdaságpolitikai intézkedések nyomán könnyedén elővehetik a korábbi leminősítések indoklásául szolgáló kulcsmondatait, miszerint romlott a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága és gyengék növekedési kilátások.

A Varga-csomag másik vitatott eleme, hogy a megtakarítások kamatára 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) vetnek ki. Ez ugyanis az állampapírok vonzerejét is csökkentheti. Erre rájöhettek a kormányban is, ugyanis a Parlament gazdasági bizottsága tegnap egy módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint az állampapírok után és a 2006. szeptember 1-je előtt „határozott időtartamra megkötött hitel-, betét- vagy biztosítási szerződések után már jóváírt vagy kifizetett kamatoknál” nem kell eho-t fizetni.

„Nem hiszem, hogy a kamatadó növekedése miatt tömegével vonná ki a megtakarításait a lakosság” – véli a Samu János, aki úgy látja, ez önmagában nem változtatja meg a megtakarítási hajlandóságot. A lakosságnak évente körülbelül 400 milliárd forint a kamatbevétele, ennek a negyede állampapírokon keletkezik. Szerinte, ha a TBSZ-t nem érinti a korlátozás, akkor megnő a vonzereje.

„Az eho elméletileg nem segíti a megtakarítások növekedését” – mutatott rá Gárgyán. Az, hogy az állampapírok után nem kell fizetni a hozzájárulást, kiszívhatja a bankrendszerből a betéteket, ugyanakkor, ha a megemelkedett tranzakciós illetéket is hozzászámoljuk – amit az átcsoportosítás miatt kell fizetni –, akkor már kicsi a különbség az állampapírok javára. „A baj az, hogy a lépések tovább bonyolítják az adórendszert, és a kiszámíthatatlanság képét erősítik” – tette hozzá.

A kormány szerint szabályozással is csökkenteni kell a kereskedők költségeit, ehhez a bankközi jutalék mérséklésére van szükség. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtásával a bankszövetség javaslatára megvárják az uniós irányelv megjelenését, ez legkorábban július 17-én várható. Ha ősszel a Parlament elé kerül a javaslat, már jövő év elejétől be lehet vezetni a szigorítást.

A tranzakciós illeték megemeléséről Kisgergely Kornél elmondta: az első öt hónapban a bevételek messze elmaradtak a tervektől. A bankokkal abban maradtak: ha nem folyik be a megfelelő bevétel, felülvizsgálják a kulcsokat.

A kormány szerint szabályozással is csökkenteni kell a kereskedők költségeit, ehhez a bankközi jutalék mérséklésére van szükség. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtásával a bankszövetség javaslatára megvárják az uniós irányelv megjelenését, ez legkorábban július 17-én várható. Ha ősszel a Parlament elé kerül a javaslat, már jövő év elejétől be lehet vezetni a szigorítást.

A tranzakciós illeték megemeléséről Kisgergely Kornél elmondta: az első öt hónapban a bevételek messze elmaradtak a tervektől. A bankokkal abban maradtak: ha nem folyik be a megfelelő bevétel, felülvizsgálják a kulcsokat.-->