Románia alkut kötött a valutaalappal és Brüsszellel
Két évre szóló, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást köt Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal – jelentette be Andrea Schaechter, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője tegnap a román fővárosban. A négymilliárd euró értékű hitelkeretet fele-fele arányban adja az IMF és az Európai Bizottság. Schaechter hozzátette: Románia nem kívánja felhasználni a hitel összegét. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan ősszel hagyja jóvá a megállapodást, a szerződést októberben írhatják alá a felek.
Az olcsó pénzért cserébe Romániának nem keveset kell teljesítenie. A megkezdett reformok gyorsítása mellett fokozatosan szigorítania kell a pénzügyi fegyelmet is. Idén 2,3, az azt követő két évben pedig 1 százalékosnak kell lennie az államháztartási hiánynak.
A konstrukció anyagi oldalát biztosító felek jelentős hangsúlykülönbséggel ítélik meg az ország teljesítményét. A Nemzetközi Valutaalap optimista Romániát illetően, míg Brüsszel inkább az elmaradt reformokat rója fel az országnak. Az IMF a közelmúltban felfelé módosította a román gazdaság várható idei teljesítményét, mégpedig nem is kis mértékben. A szervezet által korábban várt 1,5 százalékos, 2013-ra vontakozó GDP-előrejelzés helyett ma már úgy tűnik, a 2,0 százalékos gazdasági növekedés sem kizárt keleti szomszédunkál. Andrea Schaechter a jövő évet illetően még derűlátóbb: közlése – és az IMF – szerint 2014-ben is ennél is nagyobb mértékű román növekedés jöhet, erre az évre 2,25 százalékos bővülést prognosztizálható.
Míg az IMF a javuló kilátásokat hangsúlyozza, a másik hitelező, Brüsszel látnivalóan a rossz zsaru szerepét játssza. Az Európai Bizottság néhány napja napvilágot látott jelentése, amely a 2009 és 2013 között született két, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felügyelt többoldalú hitelmegállapodás következményeit vizsgálta, javarészt a be nem váltott ígéretek gyűjteménye.
Brüsszel szerint a román kormány a korábban tett mintegy 40 vállalás egyharmadát nem vagy csak részben teljesítette, a strukturális reformok nem haladnak megfelelően, a fiskális konszolidáció pedig továbbra is gyenge lábakon áll. Aggodalomra ad okot a kiemelkedő fiatalkori munkanélküliség is, a 15-24 évesek körében az állástalanság ugyanis meghaladja a 22 százalékot – áll az értékelésben.
