Oktatás: Bér lesz, de miből működnek?

„Az idei költségvetés módosításának tervezete egyáltalán nem biztosítja az egyházi, a magán- és alapítványi és az egyetemi gyakorló iskoláknak a működési feltételeit" – mondta lapunknak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatásügyi irodájának vezetője. Papp Kornél arra emlékeztetett, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott tervezet szerint októbertől megszűnik a nem állami fenntartású iskoláknak nyújtott állami normatíva, helyette átlagbér alapú támogatást kapnak. Meghatározzák intézménytípusokként a pedagógus átlagbér nagyságát, illetve hány diák után fizetnek egy tanári státuszt. Papp szerint az előbbi számítás pontosnak tekinthető, az utóbbi viszont nem illeszkedik egy korábbi rendelethez. Így kevesebb státuszt finanszíroznának, mint amennyi törvényben megengednének. Nem az átlag, hanem a maximális csoportlétszámokkal számolnak, a tanároknál pedig nem a hivatalosan oktatással lekötött óraszám alsó határával (22 tanóra), hanem a maximális értékkel (26 órával) számolnak.

Átszámolták 44 református iskola bevételeit és kiadásait: a korábbi bevételekhez képest 10-15 százalékkal csökkenhet bevételük, kiadásaik (többek között a béremelés miatt) 10-15 százalékkal nőttek. „Szélesre nyílt az olló, így nem lehet finanszírozni intézményeinket" – hangoztatta Papp. Sérelmezte, (mint Erdő Péter bíboros korábban), hogy mindez a tanév megkezdése után derül ki, pedig a finanszírozási kérdésekben május 31-ig tisztán kellett volna látniuk, hogy megtegyék a szükséges átszervezéseket. Hangoztatta, hogy intézményeik működőképességét szeretnék biztosítani, nem kérnek se többet, sem kevesebbet, mint amennyit korábban kaptak. Papp szerint karácsonyig több intézmény is bedőlhet, erre a művészeti szakközépiskoláknál van esély, ahol korábban két közel egyforma támogatást kaptak a közismereti és a művészeti képzésre is.

A mintegy 200 ezer gyereket tanító, 20 ezer főt foglalkoztató magániskolák az egyháziaknál is nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mivel a módosítás tartalmaz az egyháziaknak egyéb költségekre mintegy 5 milliárdot, számukra nem. Az egyháziaknak jár kiegészítő támogatás a hátrányos helyzetű diákok után, a magániskoláknak már csak töredéke kap. Lapunknak Sipos Imre köznevelésért felelős államtitkár lapunknak azt mondta: előnyösebb lesz a bértámogatás a magániskoláknak, ami az emelést is tartalmazza. A magániskolák szerint az új rendszer nem fedezi a kötelezően előírt bérfejlesztést, sőt nominálisan csökkenhet támogatásuk mértéke.

Csetneki József, a sárospataki Art Ért Művészeti Iskola alapítója szerint egy 550 fős alapítványi iskolában, ahol 7 tanári státuszt finanszíroznának, mintegy havi 470 ezer forint hiányzik a bérköltségekre, nem beszélve a működési költségekről. Egy rendelet előírja a tanároknak biztosítandó pótlékokat, de ez nincs a tervezetben.

Veszély fenyegeti az alapítványi kollégiumokat, melyek büdzséjének 30 százalékát viszi el a bér (ezt fedezné az állam), 70 százalékát a működési költségek. Csetneki szerint a magániskolák megpróbálják ezt az évet kihúzni, s abban reménykednek, hogy a következő évi büdzséjében rendezik helyzetüket és kompenzálják is őket.

Nem rendezték még a hittan oktatását

A büdzsé módosításai révén az idei bevételi főösszeg 15 325 milliárd forint, a kiadási 16 376 milliárdra nő. Az oktatási tételek között szerepel a beígért pedagógus béremelés 60 százaléka is. A hittan tanításának finanszírozásának az egyházaknak ígért rendezése még nem jelent meg, szerepel benne viszont a hittan tankönyvek támogatása. Varga Mihály nem látja indokoltnak a további önkormányzati adósságkonszolidációt, többek között biztosítják az E.ON megvásárlására a fedezetet, s megteremtették a Nyugdíjbiztosítási Alap és az államháztartás központi bevételei között átcsoportosítást.