Történelmi kamatvágás az EKB-tól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal 0,50 százalékról 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát.
Az alapkamatot 2013. május 2-án csökkentette 25 bázisponttal a rekord alacsony 0,5 százalékra az EKB. Azt megelőzőleg 2012. július 5-én változtatott az alapkamaton az EKB, szintén 25 bázispontos vágással.
Az euró árfolyama a döntést követően 1,35 dollárról 1,34 alá esett.
Az EKB vélhetően az infláció csökkenése– és a deflációs kockázat felerősödése – miatt vághatott kamatot. Az infláció októberben 0,7 százalékra csökkent a szeptemberi 1,1 százalékról az euróövezetben, vagyis az EKB 2 százalékos inflációs célja mindenképpen veszélybe került.
A gyenge gazdasági teljesítmény is lazításra ösztönözhette a központi bankot, hiszen a kilábalás továbbra sem vett igazi lendületet.
Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntés bejelentését követő sajtótájékoztatón a döntés indoklásában elmondta, hogy a júliusi ülést követően kiadott, előre mutató "forward guidance" értelmében csökkentették a mostani ülésen az alapkamatot.
(Az EKB júliusi kamatdöntő ülésén hagyott fel azzal a hagyománnyal, hogy nem kötelezi el magát jövőbeni intézkedések mellett. Azóta úgynevezett "forward guidance" jelzésekkel ad tájékoztatást a piacoknak monetáris politikai szándékairól.)
Mario Draghi a korábbiakkal megegyező megfogalmazású "forward guidance" nyilatkozatot tett a mostani indoklásban is az EKB által követni tervezett monetáris politikáról: "a kamatláb belátható ideig a jelenlegi szinten, vagy az alatt marad" - fogalmazott.
A kamatvágás időzítésével kapcsolatban Mario Draghi elmondta, hogy a kormányzótanácsban egyetértés uralkodott arról, hogy lépni kell, a nézetek csak abban tértek el, hogy pontosan mikor. A "forward guidance" megfogalmazás a kormányzótanács teljes egyetértését tükrözi - szögezte le.
A döntés alapjául szolgáló gazdasági tényezőkről szólva Draghi elmondta, hogy az inflációs várakozások változatlanul az EKB két százalékos célja alatt, annak közelében vannak, tehát "huzamos ideig" alacsony inflációra, majd később valamivel 2 százalék felettire lehet számítani.
A laza monetáris politika folytatását az EKB elnöke szerint a gazdasági fundamentumok ingatagsága és gyenge dinamikája indokolja. Draghi rámutatott, hogy a kamatvágás mellett még számos, ki nem használt növekedésösztönző eszköz áll az EKB rendelkezésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a belső kereslet javulásának és az EKB támogató monetáris politikájának köszönhetően már szerény gazdasági növekedés észlelhető az euróövezetben, a gazdasági hangulati mutatók folyamatos, bár visszafogott javulást mutatnak.
A reálgazdaságban már érzékelhetőek az alkalmazott pénzügyi intézkedések hatásai - szögezte le. Rámutatott, hogy a munkanélküliségi ráta ezzel együtt is még elfogadhatatlanul magas az euróövezetben, és a tagországoknál is van még bőven mit tenni a költségvetési kiigazítások terén, ami továbbra is hátráltatja a gazdasági növekedés beindulását.
A növekedést hátráltató tényezők gyengültek ugyan, de a globális piaci kockázatok változatlanul negatív hatással lehetnek az euróövezeti növekedésre.
Az euróövezeti országoknak továbbra sem szabad felhagyniuk a költségvetési kiigazításokkal - hangsúlyozta az EKB elnöke, ezen belül a hangsúlyt mindenképpen a növekedésbarát intézkedésekre kell helyezniük. Strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a munkaerőpiacon is, és további erőfeszítéseket kell tenniük a versenyképesség javítására.
Mario Draghi a kamatvágás indoklásában leszögezte, hogy az EKB továbbra is szoros figyelemmel követi a gazdasági és pénzügyi fejleményeket, és kész minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni a gazdasági növekedést támogatása érdekében.
