OECD: alacsony a magyar növekedési potenciál

Magyarország tavaly kilépett a recesszióból, de a fellendülés mértéke mérsékelt lesz – állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hazánkról szóló országjelentése, amelyet tegnap mutattak be. Az OECD úgy véli, a növekedési potenciált az alacsony beruházási ráta, illetve az alacsony iskolai végzettségűek körében tapasztalható alacsony foglalkoztatottsági aránya veti vissza. Az OECD szerint ezért további strukturális reformokra lenne szükség.

Robert Ford, az OECD országtanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese kiemelte a jelentés azon megállapítását, hogy a különadók bevezetése ugyan segítette a GDP 3 százaléka alatti hiánycél elérését, ugyanakkor aláásta az adórendszer tervezhetőségét, egyszerűségét, ezért szerinte célszerű lenne a fokozatos kivezetés. A több mint 110 oldalas országjelentés által megfogalmazott ajánlások között az is szerepel, hogy az adórendszerben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az ingatlanadónak. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a sajtótájékoztatón erre úgy reagált: az adórendszer átalakítása befejeződött, az ingatlanadó pedig azért nem szerepel napirenden, mert magas a családiház-tulajdon aránya, és így az adó bevezetése hátrányosan érintené az alacsony jövedelműeket, akiknek a saját ingatlan az egyetlen vagyontárgyuk.

Az OECD üzleti környezetre vonatkozó ajánlásaiban többek között az szerepel, hogy lépéseket kellene tenni a villamosenergia- és gázszektorban a piaci alapú árazás felé, de át kellene gondolni a plázastop intézményét is. A minimálbér inflációt meghaladó ütemben történő növelését elkerülendőnek tartaná az OECD, illetve az országjelentés szerint akár azt is meg kellene fontolni, hogy egy időre fagyasszák be a minimálbér összegét. Utóbbival kapcsolatban az NGM államtitkára kiemelte: a hazai minimálbér mértéke európai összehasonlításban nem számít magasnak, így szerinte helyes volt a minimálbér emelése.