Egyre több veszély leselkedik Kínára a hitelek és a lassuló növekedés miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly 7,7 százalékkal nőtt a kínai GDP, a 2012-eshez közeli mértékben, ami annak köszönhető, hogy a harmadik negyedében kisebb stimulust hajtottak végre. Ez átmenetileg lökést adott a gazdaságnak. Elemzők szerint idén csak 7,4 százalékos lehet a növekedés, ami 1990 óta a legalacsonyabb szint. Ez azért is negatív fejlemény, mert abban az évben Pekingnek nemzetközi szankciókkal kellett szembenéznie az 1989-es Tienanmen téri vérengzés miatt.
A világ második legnagyobb gazdaságának helyzetét azonban nem könnyű megítélni. Már csak azért sem, mert több kutató nem zárja ki, hogy az adatokat manipulálják. Christopher Balding, a HSBC Business School tanára szerint helytelen inflációs árindex-számítás miatt a GDP 8-12 százalékkal, akár 1000 milliárd dollárral is kisebb lehet, mint a hivatalos statisztikák mutatják.
A két számjegyű növekedés eltűnése ráadásul nem csak a világgazdasági válság következménye, hanem politikai döntés is áll a hátterében: a döntéshozók is tudták, hogy a túlfűtött gazdaság egyensúlytalanságokat eredményezhet. Kína egy fenntartható pályára állna, elkerülve a „kemény földetérést”, vagyis a gazdasági növekedés hirtelen eltűnését. A legnagyobb gond ugyanis az adósság gyors növekedése.
Az adósság a 2000-es években a GDP 130 százalék körül mozgott, 2013 végére azonban már meghaladhatta a GDP 200 százalékát. A jórészt beruházás vezérelte kiugró növekedést ugyanis hitelekkel finanszírozták. Pekingnek ezért szigorú intézkedéseket kell hoznia, hogy fékezze a hitelezést. A modell azért is fenntarthatatlan, mert az új hiteleknek egyre kisebb növekedési hatása van.
A szigorítás egyelőre nem túl sikeres: januárban rekordot döntött a hitelezés. Ráadásul ebben egyre nagyobb szerepe van az árnyékbankrendszernek. A szabályozott bankrendszeren kívüli pénzügyi szolgáltatások népszerűségét az adja, hogy ezen keresztül olyan vállalatok is kapnak hitelt, amelyeknek a hitelkérelmét elutasítanák. Tavaly a PBoC elemzése szerint az összes hitel közel harmada nem a hagyományos bankrendszeren keresztül került a gazdaságba.
Ez azonban komoly veszélyeket hordoz. Rövid távon az ellenőrizetlen hitelek bedőlése, így egy potenciális adósságválság, hosszú távon pedig a növekedési kilátások további romlása lehet a negatív következmény.
A kínai gazdaságban nem csak az árnyékbankrendszer a potenciális veszélyforrás. Középtávon ennél is kockázatosabb az, hogy csökkenhet a munkaképes korú lakosság létszáma. Ez pedig azt jelenti, hogy egy dolgozóra egyre több eltartott jut, miközben a nyugdíjrendszer reformja várat magára.
Ezzel magyarázható az is, hogy nemrég enyhítettek az egykepolitikán, ami a demográfiai egyensúlytalanság enyhítésén túl nagyobb fogyasztást is eredményezhet. A Kommunista Pártnak azonban a lakosság szerint intézkedéseket kell tennie a társadalmi jólét erősítése érdekében.
Fizetésképtelenség fenyeget
Az árnyékbankrendszer februárban már komoly problémákat eredményezett a pénzügyi rendszerben, hiszen egy fizetésképtelen szénipari vállalat, a Liansheng Energy miatt hat vagyonkezelő került bajba. Az ilyen esetek miatt végső soron a bankrendszer stabilitása kerülhet veszélybe. A fizetésképtelen cég ügyében a második legnagyobb pénzintézet, a Kínai Építési Bank is érintett, hiszen értékesítette az egyik vagyonkezelő termékét. Januárban az árnyék-bankrendszer egyik szereplőjének, a China Credit Trustnak az egyik alapja dőlt be, amelyet a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank értékesített. Az események muníciót adtak a „dominóeffektus” híveinek, akik szerint az egész bankrendszer bedőlhet. Egyelőre azonban nem tömegesek a fizetésképtelenségek.
