Harmatgyenge tudás a természettudományokból

A felvételt nyert diákokkal az első héten egy kritériumdolgozatot íratnak, hogy felmérjék a tudásszintet. Radnóti Katalin, a felmérés egyik kezdeményezője és kiértékelője nemrég a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) konferenciáján elmondta: a diákoknak alapvető, a középiskolában elsajátítandó ismeretei hiányoznak. Az ELTE TTK Fizikai Intézetének főiskolai tanára közölte, hogy a fizikafelmérők összeredménye éves átlagban 47, míg a kémiadolgozatoké 35 százalék. A diákok igen jelentős részének (akik 50 százalék alatt teljesítenek), felzárkóztató tanfolyamokat kell tartani. Radnóti kiemelte, hogy a hozott pontszámok sem mutatják a valós tudást, sok jó jegyet kapó tanuló is igen gyenge tudásról ad számot. Sokan keverik a különböző képleteket és elméleteket, igen hiányosak a matematikai ismeretek, amelyekre a fizika és a kémia építene, például a felsőoktatásban a differenciál- és az integrálszámítás elemeire. Radnóti megemlítette, hogy volt olyan hallgató, akinek a törtek összeadása sem ment, ő azért jelentkezett fizikaszakra, mert nem volt elég a pontszáma, hogy felvegyék a rendőrtiszti főiskolára.

Az ELTE tanára szerint a gyenge teljesítmény oka többek között a természettudományos tárgyak óraszámának csökkenése, miközben a tananyag mennyisége gyakorlatilag változatlan maradt. Az érettségi igen alacsony szintű tudást kér, 60 százalék elegendő az ötös jegyhez. Az okok között említette a tanárképzés válságát, a tanárképző főiskolák beolvasztását, megszűntetését.

A 2012-es PISA-felmérés sokkoló, egyre romló eredményeit elemző fórumon az MTA elnöke közölte: igen alacsony, 1-2 százalék körüli a matematika, illetve természettudományos ismeretekből kiválóan teljesítők aránya, a gyengén teljesítők aránya egyre nő. Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiemelkedően teljesítőkből lehetnek a jövő mérnökei, tudósai. Csapó Benő, a PISA igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy Sanghajban a kiválóan teljesítők aránya 30 százalék körüli, de a korábban nálunk rosszabbul teljesítő Lengyelországban is már magasabb (5 százalék), így óriási lemaradásunk lehet majd a világban a legkiválóbb szakemberek számát tekintve.