Itt a vége: Matolcsyék lezárták a két éves kamatciklust

A Monetáris Tanács kiemelte, hogy tartósan laza monetáris kondíciók maradhatnak fenn. A 2012 augusztusa óta tartó kamatvágási ciklusban a jegybank összesen 490 bázisponttal mérsékelte a kamatszintet, ami hozzájárult a betéti- és hitelkamatok csökkenéséhez, valamint az állampapírhozamok leszorításához.

Egyúttal sokkal gyengébb forintárfolyamot is eredményezett a kamatciklus, ami az exportőröket ugyan segítette, a devizahiteleseknek azonban ismét komoly fejfájást okozhatott; és a deviza esése az államadósság alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot is felvetett. A kamatciklus lezárása mindenképpen kedvezően értékelendő a fokozódó globális kockázatok közepette.

Az MTI által megkérdezett elemzőket meglepte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának 0,2 százalékpontos alapkamat-csökkentése kedden, többen már azt sem tartják kizárhatónak, hogy a jegybanki alapkamat 2 százalék alá csökken.

Matolcsy György, az MNB elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a 20 bázispontos kamatcsökkentéssel lezárták a jegybank kétéves kamatcsökkentési ciklusát. Ez azt is jelenti, hogy a globális jegybanki világban az egyik leghosszabb és legnagyobb mértékű kamatciklusának végére tettek pontot, mondta Matolcsy.

2010 közepétől Magyarország sikeres makrogazdasági fordulatot ért el: a költségvetési trendforduló 2011-ben hosszú idő után először alakult 3 százalék alatt. Hozzátette, a nyugdíjpéntek nélkül is 3 százalék alatt alakult a hiány.

Megállt az államadósság növekedése is, ami szintén fontos feltétele volt a kamatvágási ciklus kezdetének. Fontos volt a folyamatos foglalkoztatáspolitikai fordulat, a növekedési fordulat, és a Növekedési Hitelprogram is.

Az MNB tavaly egy mérlegfordulatot hajtott végre, mondta Matolcsy. Eltűnt a veszteség, ami segített abban, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy 2,1 százalékig csökkenjen a kamat.

Méltatta a tanács négy külső tagját, akik 2012 augusztusában elindították a kamatvágási ciklust. Emlékezetes, akkor ők szavazták le Simor Andrást és két alelnökét, akik nem támogatták a ciklus elkezdését.

Gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezte a kamatcsökkentési ciklust. „A monetáris transzmisszió valamennyi területem megvalósult” – fejtette ki az elnök. Szerinte az MNB most tud ráállni az igazi inflációs célkövetésre.

Matolcsy kiemelte, 2015 végéig nem látnak okot arra, hogy kamatot emeljenek. Kivéve akkor, ha veszélybe kerül a 3 százalékos inflációs cél. Az MT azonban nem zárta ki, hogy újabb kamatciklust nyisson, azonban az elnök kiemelte, hogy erre ma nem látnak sok esélyt.

Az MNB-nek nincs kamatcélja, válaszolta egy kérdésre Matolcsy. „Nekünk inflációs célunk van, ezért nem is érdekelt bennünket, hogy a lengyel kamat 2,5 százalékos.”

A kormány célja jelenleg a 4 százalék feletti gazdasági növekedés és a 4 százalék alatti munkanélküliség párosával írható le. „Mi ezt támogatjuk” – mondta az elnök.

Az MT többsége a ciklus megállítása mellett tette le a voksát – válaszolta Matolcsy György a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy minden tanácstag támogatta-e a kamatciklus megállítását.

Elemzői vélemények

„A nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával. Lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus, vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök." - mondja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoloiómenedzsere.

Hozzáteszi: A magyar állampapírok tovább erősödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelőre ignorálta a devizahitelek kivezetéséből a bankrendszer számára adódó jelentős tőkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból.

Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét. A mai meglepetés döntés ellenére a következő hónapokban a várható kamatpályánál a piac számára feltehetően érdekesebb kérdés lesz a devizahitelek kivezetésének módja.  Az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forint árfolyam irányába mutatnak, ami úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot.”