Nem voltak megbízhatóak az egyik orosz hírügynökség diplomáciai forrásai, amelyek azt jelezték, hogy a szerdai rendkívüli EU-csúcson kilenc tagállam is megakadályozhatja újabb szankciók meglebegtetését Oroszország ellen. A csúcson ugyanis úgy döntöttek, hogy július végéig előkészítik a jogi feltételeket az immár kereskedelmi kapcsolatokat is érintő lépésekhez.
Washington közben konkrét lépéseket hozott. Az amerikai pénzügyminiszter szerdai döntésével megtiltotta, hogy új finanszírozást biztosítsanak két orosz energetikai mamutnak, a Gazpromnak és a Rosznyeftnek, valamint két pénzintézetnek a Vnyesekonombanknak és a Gazprombanknak. Nyolc orosz fegyvercéget is feketelistára tettek, többek között a Kalasnyikov konszernt. Barack Obama amerikai elnök közölte, hogy a jövőben további szigorítások jöhetnek, ha Moszkva nem változtat Ukrajna-politikáján. Az intézkedések a jövőben akár Magyarországot is érinthetik, hiszen a Vnyesekonombank résztvehet majd a paksi atomerőmű bővítési munkáinak hitelezésében.
A szankciók bejelentése után mind az európai, mind az amerikai paicok bizonytalanul reagáltak, elemzők szerint a helyzet nem kedvez a befektetőknek. Oroszország hitelkockázati biztosítása csütörtök délelőtt 209 bázisponton állt, egy nap alatt 26 pontot emelkedett, ilyen arányú megugrásra március óta nem volt példa.
Az orosz államfő, aki Brazíliában tartózkodik a feltörekvő országok (BRICS) hatodik csúcstalálkozóján higgadtan reagált. Azt mondta, hogy nyugalommal kell fogadni a döntést, mert az előbb-utóbb az Egyesült Államokra üt vissza, hiszen amerikai nagyvállalatok munkáját akadályozzák. Külön megemlítette az ExxconMobil olajtársaságot, amely a Szahalin-félszigeten fektetne be. Az orosz elnök szerint nem profi az amerikaik hozzáállása, hiszen saját maguknak okoznak kárt.
Az orosz külügyminisztérium tegnap szintén a nem profi munkát említette közleményében, az amerikai külpolitikára célozva. Azt írták: Washington mindent elkövet azért, hogy Oroszországot tegye felelőssé az ukrajnai polgárháborúért, amely nem Moszkva, hanem a súlyos ukrán belpolitikai válság miatt tört ki. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök még keményebben fogalmazott, mondván: a jelenlegi amerikai politika a nyolcvanas évekig veti vissza Washington és Moszkva kapcsolatait. Medvegyev szerint a lépések nem szolgálják sem a gazdaság, sem az emberek érdekeit.
Kijevben elégedetten fogadták a büntetőlépéseket. Petro Porosenko államfő Facebook oldalán tudatta, hogy nem hiába tárták fel az igazságot Oroszország aknamunkájával kapcsolatban. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a csütörtöki kormányülés után pedig úgy fogalmazott: Moszkva végre megfizet a jogsértésekért, az Ukrajna elleni agresszióért. Jacenyuk azt mondta: kudarca ítéltettek Oroszország törekvései, hogy megossza az Európai Uniót.
A Krím félsziget népszavazás útján került vissza Oroszországhoz március 21-én, azóta több ország különböző súlyú büntetőintézkedést hozott Moszkva ellen, ezek hatása valamelyest már érezteti hatását. Az orosz gazdasági növekedés negyedévről negyedévre csökken, elemzők az év végére nem tartják kizártnak, hogy recesszió közelébe ér. Ettől függetlenül Moszkva nem tesz le arról, hogy fejlessze a Krímet. Medvegyev tegnap bejelentette, hogy még az idén népszámlálást tartanak a félszigeten és Szevasztopolban, amelyre 15 éve nem került sor.
Keleten változatlan a harci helyzet
Az elmúlt napokban Ukrajna és Oroszország egymást vádolta, hogy megsértették a másik állam területét. Kijev szerint bizonyítékok vannak arra, hogy szerdán Oroszországból indított rakétával lelőttek egy Szu-25 típusú katonai gépet. A pilóta katapultált és biztonságban van. Moszkvában egyelőre nem kívánták kommentálni a hírt. A szárazföldön Donyeck és Luhanszk térségében változatlan a helyzet, tart az állóháború.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.