Idei csúcsára emelkedett az infláció augusztusban

ÁRAK A következő hónapokban újra negatív tartományba süllyedhet az index a bázishatás és a rezsicsökketnés miatt

Augusztusban idei csúcsára emelkedett az infláció, pedig az árak alig nőttek. Az év nyolcadik hónapjában mindössze 0,2 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, ami igen alacsonynak tekinthető. Az év korábbi részében azonban ennél is kisebb számokat láthattunk, április és június között pedig csökkentek az árak.

A legtöbb termék és szolgáltatás olcsóbb lett, amiben fontos szerepe volt a központi árszabályozásnak is. A háztartási energia ára 12 százalékkal csökkent egy év alatt, ami leginkább lefelé húzza az inflációt. Az élelmiszerek ára 0,1, a benziné pedig 1,4 százalékkal mérséklődött tavaly augusztushoz képest. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek sokat drágultak. A trafikok megjelenése után egy évvel is érezhetjük a rendszer kialakításának hatását, hiszen a dohánytermékekért 17 százalékkal kell többet fizetni. Így nem csak a rezsicsökkentéssel vagyunk rekorderek az Európai Unióban, hanem a cigaretta drágulásával is. Ha az inflációból kiszűrjük a szezonális változásokat és a szabályozott árak hatását (például a rezsicsökkentést), akkor sokkal magasabb pénzromlási ütemet láthatunk. Augusztusban 2,5 százalékos áremelkedést mutatitt a piaci folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutató, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júliusi adatnál.

Az inflációs főindex a következő hónapokban is rendkívül alacsony maradhat, miután az áram és a távhő ára tovább csökken ősszel. Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdásza szerint a következő hónapokban könnyen elképzelhető, hogy újra negatív tartományba kerül az infláció. „Szeptemberben kiesik a bázisból a tranzakciós adó tavalyi emelése és a cigaretta drágulása, ez pedig újra mínuszos inflációs adathoz vezethet” – mondta lapunknak a közgazdász.

Elemzők szerint az év utolsó hónapjában emelkedhet 1 százalék közelébe a pénzromlás üteme, mert a tavalyi rezsicsökkentés hatása akkor esik ki a bázisból. A fogyasztói árak emelkedési üteme azonban még akkor is csak harmada lesz a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának, vagyis a jegybanknak emiatt nem kell aggódnia. Jövő év végére 3 százalékos áremelkedés is elképzelhető, amit viszont nem hagyhat figyelmen kívül az MNB.

A Matolcsy György vezette központi banknak elsősorban nem az infláció, hanem a Federal Reserve jövő évben várható kamatemelése fogja megnehezíteni, hogy terveiknek megfelelően 2,1 százalékon tartsák a kamatot. Az elmúlt két évben bekövetkezett 490 bázispontos kamatvágás sérülékennyé tette a forintot, a Fed szigorodó monetáris politikájára pedig a magyar eszközök is negatívan reagálhatnak. A forint gyengülése egyelőre nem vezet magasabb inflációhoz, de a külföldi utazások árában látható a hazai deviza esése. Egy hónap alatt 6,5 százalékkal drágult a külföldi nyaralás, pedig már júliusban is 11 százalékos áremelkedést mért a KSH. Az orosz-ukrán konfliktus és a devizahitelek átváltása is nagy kockázatot jelent, mindez pedig előbb-utóbb akár lépésekre is késztetheti az MNB-t. Az viszont biztos, hogy amíg a piac nem kényszeríti ki, addig a jegybank tartósan laza monetáris politikára rendezkedik be.