Trump–Putyin csúcs: ma Ukrajnánál is nagyobb ügyben állapodhat meg Amerika és Oroszország, Kína a tét – erről keveset beszélnek
Az ukrajnai tűzszünet lesz a legfontosabb téma Donald Trump és Vlagyimir Putyin pénteki csúcstalálkozóján, de szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy kiemelt hangsúlyt kap majd a két ország együttműködésének lehetősége az északi-sarkvidék vonatkozásában is. Erre kiváló apropót nyújt a helyszín, Alaszka, amely ennek az egyre inkább stratégiai fontosságú térségnek a kapuja a Bering-szorosnak köszönhetően.
Már az év elején felröppentek hírek arról, hogy amerikai tisztviselők az észak-sarkvidéki együttműködésben látják azt a lehetőséget, amivel éket lehet verni Moszkva és Peking közé.
Az Egyesült Államok és Oroszország számára is kulcsfontosságú a térség természeti erőforrásainak és a jégolvadás miatt egyre inkább megnyíló kereskedelmi útvonalaknak a kiaknázása. Amerikai részről ezt bizonyítja Trump többször kinyilvánított célja Grönland megszerzéséről.
Oroszország még egyértelműbben használja a területet:
cseppfolyósított földgázt (LNG) már szállít innen Ázsiába, és tavaly egy tízéves tervet is bemutattak a globális közlekedési folyosó fejlesztéséről.
Andreas Osthagen, az oslói Fridtjof Nansen Institute vezető kutatója szerint
- az olaj- és gázkitermelés,
- az északi-tengeri szállítási útvonal fejlesztése
- és a térségbeli halászat
is olyan mindkét fél érdeklődésére számot tartó kérdés, amely szóba jöhet a csúcstalálkozón.
Közös érdek az Északi-sarkvidék fejlesztése
Az északi-tengeri folyosó a legrövidebb tengeri szállítási útvonal Eurázsia nyugati partja és az ázsiai-csendes-óceáni térség között, amely orosz projekt, és az Egyesült Államok is részt vesz benne, de nem az első számú hajtóereje.
Már Trump első elnöksége, majd a Biden-adminisztráció alatt is voltak próbálkozások a két ország közötti együttműködés szélesítésére. Akkor esősorban arra összpontosítottak a felek, hogy
biztonságosabbá tegyék a szállítóhajók átkelését a Bering-szoroson.
Ezt az átjárót és Oroszország északi-sarkvidéki partjait kell ugyanis használnia minden hajónak, amelyik a rövidebb utat választja Európa és Ázsia között.
A Bering-tenger ráadásul a halban egyik leggazdagabb terület a világon, ahol nem csupán az orosz és az amerikai, hanem a kínai és más országok halászflottája is aktívan munkálkodik.
Megnyitják Alaszka erőforrásait az oroszok előtt?
Léteznek tervek az északi-sarkvidéki olaj- és földgázkincs kitermelésére is, ami felmérhetetlenül nagy potenciált rejt. Egy orosz geológiai ügynökség felméréseket végző hajója például tavaly hatalmas kőolaj- és földgáztartalékot talált az Antarktisz felszíne alatt, amely sokszorosa lehet az eddig ismert készleteknek.
A norvég szakértő szerint szóba kerülhet a szorostól északra elterülő Csukcs-tenger felszíne alatt található ásványkincs közös kiaknázása, bár azt egyelőre nem tudni, hogy ez mennyire lenne nyereséges, illetve mennyire befolyásolnák az üzletet politikai faktorok.
Sok szó esik a gyakorlati együttműködésről, elsősorban az északi-sarkvidéken történő hajózás vagy további olaj- és gázkitermelés beindításának lehetőségéről
– nyilatkozta Osthagen a Newsweek amerikai magazinnak.
A Fehér Ház szerint a pénteki csúcson Trump csak meghallgatja Putyin, de a brit Telegraph úgy értesült, hogy számos vonzó ajánlatot tesz majd orosz kollégájának, többek között Alaszka természeti erőforrásainak megnyitását Moszkva előtt.
Közgazdászok szerint mindenesetre már önmagában a csúcstalálkozó győzelmet jelent Putyin és az orosz gazdaság számára, és az esetleges megállapodásból hasznot húzhatnak a globális pénzpiacok és a fegyvergyártók is.
Kiszivárgott Trump terve: szédületes ajánlatot tesz Putyinnak, hogy hagyja abba a háborút – Alaszkából újra része lehet Oroszországnak
Trump ásványkincseket ajánl fel Putyinnak a béke érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.