A hazai agrár-GDP kifejezetten jól alakul idén, hiszen a számítás rendje, hogy a tavalyi átlagárakat és az idei mennyiségeket veszik figyelembe. Ez remek eredményt jelent, ám a termelők jövedelme jelentősen elmarad a várttól – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint idén rekordközeli, 9 millió tonna körüli kukorica várható, ez 13–14 százalékkal több, mint tavaly. Az árak ugyanakkor nagyban csökkentek, a tavalyi 50 ezer forintos kukorica helyett, a termény átlagára már most 40 ezer forint alatt van tonnánként, egyes felvásárlók pedig már 30 ezer forintot sem fizetnek érte.
A katasztrofális időjárás az elemzők szerint sem lesz hatással a nemzeti össztermékre. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a harmadik negyedévben valószínűleg nőni fog a mezőgazdaság hozzáadott értéke. A mezőgazdaságon belül ugyanis a kukoricatermelés a meghatározó (itt az időjárás még kedvező volt), így a tavalyi átlagos év után egy kiugró jöhet. A kedvező képet az orosz embargó sem tudja elrontani. Az agrárkivitel orosz korlátozásának teljes hatása maximum a 0,1–0,2 százaléka lehet, de ehhez az Oroszországba irányuló teljes agrárexportnak ki kellene esnie – emelte ki Balatoni.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint sem várható visszaesés az impozáns második negyedéves 5,6 százalékos növekedés után . A kukoricát betakarították és a gabonát is learatták, a többi termény nagyon nem tudja elrontani a mezőgazdaság teljesítményét.
A gazdák mégsem lehetnek felhőtlenül boldogok. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis az év elején lekötött árak mellett a gabonatermesztés nyereséges lehet, a mostani árak azonban túlságosan alacsonyak. Így azoknál a szereplőknél, ahol a lekötött mennyiség aránya magas, a profit jól alakul. A termelők tíz százalékánál a jövedelmezőség eléri a tavalyi szintet, 30-40 százalékuknál pedig alacsonyabb a profitráta, de még nyereségesek. A termelők másik fele idén ráfizet, ezen belül az összes szereplő negyede kifejezetten rossz évet zár – mondta el Vancsura.
Elvben az alacsony árnak a nehéz éveket túlélő állattartók örülhetnének. Ám a hízlalók helyzete nem oldódott meg tartósan. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint ugyanis a takarmányköltségek csökkenését az élőállat-árak előbb vagy utóbb követik. Ez a folyamat máris elindult, a sertésárak néhány hete meglehetősen határozottan csökkenni kezdtek. Éder emiatt úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy a takarmányarak csökkenése miatt nagyobb jövedelmezőséggel folytathatják tevékenységüket a hizlalók.
A csökkenő árak viszont még egy problémát okozhatnak – tette hozzá Raskó György. Az agrárközgazdász szerint így a számítási mód miatt az agrár GDP a jövő évben nagyot eshet. Ha a mostani, nagyon alacsony átlagárakkal számolják a jövő évi, ma még nem ismert mennyiségű termést, az brutálisan lehúzhatja a 2015-ös mutatót – mutatott rá.
