Felrázták az elektronikát

Szeptemberben új lendületet vett az ipari termelés az augusztusi leállás után, igaz, már nem olyan gyors ütemű a bővülés, mint az év első felében volt. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt az ipari termelés éves alapon, egy hónap alatt pedig 2,7 százalékos emelkedést mért a KSH. Augusztusban 5,7 százalékkal zuhant a termelés júliushoz képest az autógyárak nyári leállása miatt, most azonban úgy tűnik, hogy felpörögtek a gyártósorok. Az autóeladások is jól alakultak: a járműgyártás kivitele 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakéhoz képest, az elektronikai cikkek kivitele pedig 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipar termelése 7,9, a bányászat 22,1, az energiaipar 0,2 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedésének a trendje a viszonylag kedvező szeptemberi adattal együtt is megtört: az ipari export 8 százalékkal haladta meg a 2013 szeptemberi érétket, az év első kilenc hónapjában azonban ezzel együtt is 11 százalékos a növekedés. Az exportértékesítések lassabban növekednek, mint az elmúlt hónapokban láthattuk, mindez pedig azt vetíti előre, hogy az ipar visszafogottabb ütemben emelkedhet a következő hónapokban, és nem valószínű, hogy el fogja érni a kétszámjegyű bővülést. Az ipar belföldi értékesítése az év első kilenc hónapjában 1,5 százalékkal nőtt, szeptemberben pedig 2 százalékkal haladta meg a 2013 azonos időszakában mért szintet. Mindez viszonylag lassú dinamikát jelent.

A feldolgozóipar belföldi eladása szeptemberben 6 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. Az ipar trendéjnek lassulásával együtt is viszonylag egészséges növekedési szerkezetre utal, hogy a KSH a feldolgozóipar tizennégy alága közül csak egyben mért termeléscsökkenést. A feldolgozóipar közel harmadát adó járműgyártás kibocsátása 16 százalékkal emelkedett, a második legnagyobb szektor, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása pedig közel 7 százalékkal nőtt. Az elektronikai ipar több évig hanyatlott, az idei évben azonban fordulat látszik. A híradás-technikai berendezés gyártása továbbra is zuhan, 15 százalékkal múlja alul az előző évit, de az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában kiugró, közel 40 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,3 százalékkal emelkedett, amelyben a hazai és a külpiaci eladások növekedése is szerepet játszott. Mindez azt mutatja, hogy az orosz embargó hatása egyelőre nem számottevő, pedig korábban már voltak arra utaló jelek, hogy a tilalomnak hatása lehet az élelmiszeriparra.

A textília és ruhagyártás emelkedett a legdinamikusabb mértékben a feldolgozóipar alágak közül, a több mint 20 százalékos bővülés pedig az export növekedésének az eredménye. Két hónapig tartó visszaesés után jelentős bővülést regisztrált a KSH a vegyi anyagok és termékek gyártásában is. A fémipar, a gumi, valamint a gépek gyártása visszafogottan növekedett. Csak a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, a 12,7 százalékos visszaesésben azonban a tavaly szeptemberi magas termelési szint is szerepet játszott.

Jól alakultak a megrendelések

A feldolgozóipari megrendelések alapján a következő hónapokra dinamikus növekedésre számíthatunk. Szeptemberében a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 8,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések közel 13, az új exportrendelések 8,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjában mért szintet.