Mindent átsző a korrupció

Magyarország még mindig nagyon korrupt – derült ki a Transparency International 2014-es globális felméréséből. Idén sem sikerült javítani a pozíciónkon, a 47. helyet értük el a 175 vizsgált ország közül, ahogyan tavaly is. Az Európai Unióban viszont egyre lejjebb csúszik az ország, pedig már így is a legkorruptabb alsó harmadban vagyunk. Idén a 28 tagállam közül a 21. helyen álltunk, tavaly még egyel jobb volt a pozíciónk, 2012-ben pedig a 19. helyen álltunk.

Igaz, akkor még 27 uniós tagállam volt.
Az elmúlt tizenöt évben folyamatosan romlik Magyarország helyzete, hiszen 1999-ben Észtország után még a második legtisztább állam voltunk a régióban, most viszont már csak a hatodikak vagyunk – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján. Kiemelte, hogy Magyarország már a régió középső, inkább alsó felében helyezkedik el. Lengyelország és Litvánia is jobban teljesít nálunk, idén pedig Lettország előzött meg, Szlovákia azonban még mindig korruptabb nálunk.

A miniszterelnök sokszor példálózik azzal, hogy kelet felé kell tekinteni – mondta Martin József Péter. Orbán Viktor azt mondta, hogy Azerbajdzsán mintaállam, korábban pedig kijelentette, hogy a keleti országok, Oroszország, Kína vagy Törökország jelenthetnek példát a magyaroknak – emlékeztetett a TI ügyvezetője.

A keleti nyitás országai azonban Magyarországnál is sokkal korruptabbak. Ha kelet felé fordítják az ország szekerét a magyar politika vezetői, akkor annak a korrupció további növekedése és a leszakadás lesz a következménye – hangsúlyozta szakértő.
A magyarországi korrupció legfőbb jellemzője, hogy lényegében megszűnt a hatalommegosztás, a fékek és az ellensúlyok nem működnek – fejtette ki Martin. Az álam és az oligarchák szimbiózisban kormányoznak, ezt nevezzük az állam foglyul ejtésének. A TI szerint rendszerszerűé vált a korrupció, amely 2008-ban intézményesült. A legalizált tulajdonátcsoportosítás – akár közpénzek igénybevételével – azonban a korrupció egy új formáját jelentik – tette hozzá. Mindent elural a centralizáció, és a magyar intézményrendszer nem tudja elhárítani a korrupciót.

Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfacsalással kapcsolatos, egy évvel ezelőtti állításait egyelőre nem sikerült cáfolnia a közhatalomnak, amely adós azzal is, hogy kivizsgálja az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vádakat. Önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható. A TI korrupciós indexében egyelőre nem szerepel az amerikai kitiltási ügy hatása, de Martin József a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a botrány tovább fogja rontani Magyarország helyzetét korrupciós listán. Ez az ügy elbizonytalaníthatja befektetőket is – tette hozzá.

Járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmus alakul ki Magyarországon, ahol az állam a közhatalom barátait jutalmazza, nem azokat, akik a piacon jó teljesítményt nyújtanak – emelte ki Martin József a sajtótájékoztatón. Az önkényes, testreszabott jogalkotás mindennapos, kiszámíthatatlan az üzleti környezet, ami miatt a beruházási ráta alacsony. Szerinte az egész magyar társadalom egy bizalmatlan helyzetben vergődik. A társadalom zárt, amelyben nagyon erősek a közöny jelei, ami szabálykerüléshez vezet, ez pedig a korrupció melegágya – fejtette ki.

A TI szerint a kialakult helyzet a politikai elit felelőssége. Ahol szabad a civil társadalom, erős a jogállam és szilárd a demokrácia, ott alacsony a korrupció, és ez fordítva is igaz. A Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérése szerint Magyarországon a kormányzati politika átláthatósága a vizsgált 144 ország közül a 119. volt. Martin szerint a versenyképességünk elmúlt években tapasztalt csökkenésében az intézményi mutatók romlása játssza a legfontosabb szerepet. A kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a régiónál is rosszabbul teljesít.

A demokráciák jól teljesítenek

A skandináv országok teljesítettek a legjobban idén is, vagyis Dánia, Új-Zéland, Finnország, Svédország és Norvégia is az elsők között vannak, vagyis ezek a legtisztább országok – mondta Martin József Péter. Ezek nagyon versenyképes gazdaságok, nagy a jólét, és megállapodott demokráciák, mély és meggyökeresedett demokratikus tradíciókkal – emelte ki a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A sereghajtóknál a közhatalom nem a közjót szolgálja: ide tartozik Dél-Szudán, Afganisztán, Észak-Korea és Szomália.