Tisztogatásba kezd a jegybank

Inkább csak jogi alapként, mint valódi magyarázatként szolgál a bankvédelmi törvény arra, miért vette át a Magyar Nemzeti Bank az irányítást az állami tulajdonú MKB felett. Balog Ádám a jegybank alelnöke pénteken külön sajtótájékoztatón magyarázta a szanálási szabályok alkalmazását. Igaz, arra a kérdésre nem igazán válaszolt, hogy a végrehajtási rendeletek hiányában milyen eljárásrendet is követnek.

Az alelnök szerint az MKB-hoz azért kellett kiszállnia a jegybanknak (pénteken már át is vették az irányítást), mert ha most nem intézkednek, akkor az pénzintézet fizetésképtelenné válhatott volna. Ennek ellentmondani látszik az a bejelentése, hogy az MKB kisebb részét kell kitisztítani, eszközeinek 15-20 százalékát kell kezelni, mert a nagyobbik rész jól működik. Miután a bank eszközállományának pont ekkora része eleve céltartalékban van, ez annyit jelent: csak a már bukott, és letisztázott ügyleteket vinnék ki. A pénzügy helyzetet jellemzi a 18 százalékos tőkemegfelelési mutató is. Ez alapján a bank azt is kibírná, ha ma még egyszer ki kellene fizetnie az összes rossz hitel ellenértékét – pedig arra már eleve megképezte a fedezetet.

Balog nem is tagadta: a jegybank szerint a jövőbeni helyzet lehetett volna kritikus, több mint egy éves időtávon merült volna fel a fizetésképzelenség. Úgy látták, a bank nem kezdte meg a rossz elemek kivezetését, és ez jelenti a kockázatot. Igaz: korábban arról volt szó, a jegybank erre a célra létrehozott szervezete vásárolja ki a befulladt hiteleket a bankoktól, így az MKB-tól is. A szervezet most állt fel, így érthető lenne a kivárás is, ám az MNB alelnöke szerint azért kellett lépni, mert így időben intézkedhetnek. A kivásárlás viszont így nem igazán lehetséges. Az alelnök szerint ugyanis most már a szanálási szabályok érvényesek: vagy a bankon belül hoznak létre egy külön rosszbankot és adják azt el, vagy egyesével értékesítik a nullás portfolióelemeket, de azt csak a piacon. Szavai szerint a stratégiáról később, a bank felmérését követően döntenek. Ez ellentmond a szanálási törvénynek.

A törvény ugyanis a szanálás egyik alapvető feltételeként a fizetésképtelenséget, vagy annak veszélyét határozza meg. Le is írja, hogy a veszély is egy éven belüli fizetésképtelenség előfordulását jelenti. Vagyis: nincs szó arról, hogy a jegybank az éven túli kockázat miatt léphetne. Ráadásul a jogszabály értelmében mindehhez szanálási terv is kell – vagyis most már tudni kellene, pontosan mit tesznek a bankkal.

A jogi alapozás feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy az Európai Központi Bank ne nézzen rossz szemmel az ügyletre (ha állami segítségként vagy beavatkozásként értékelénék, az nem volna jó). Az EKB-t értesíteni kell, Balog arra a kérdésre, hogy ezt mikor tették meg (a bejelentés előtt vagy az után), úgy felelt: a megfelelő időben. Az Európai Bizottság a Reuters-szal azt közölte, hogy még nem kapott tájékoztatást az ügyről.

Keresik az elemzők a magyarázatot arra is, miért ebben azt ügyben alkalmazta a kormány és a jegybank a legerősebb szóbeli intervenciót. Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta először tartott közös sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az elemzések szerint ez is arra mutat, hogy az ügyletnek nincs más célja, minthogy az MKB irányítása valóban a Matolcsy Györgyhöz kerüljön. Az átadás oka pedig, hogy a bank a kancellárián Németh Lászlónéhez tartozhatott volna, ő pedig az egyike volt azon vezetőknek, akik megjelentek Simicska Lajos elhíresült sárvári lovaspálya avatóján.