Visszafogja Európa az egészségügyi kiadásait

Jelentősen visszaesett Európában az egy főre jutó egészségügyi kiadások átlagos növekedési üteme reálértéken 2009 és 2012 között az OECD legújabb összeállítása szerint. Az OECD kiadványából kiderül, hogy az EU-tagállamokban két éve az egészségügyi összkiadások háromnegyedét finanszírozta valamilyen formában az állam. Dániában, az Egyesült Királyságban és Svédországban ez az arány azonban a 80 százalékot is meghaladta.

Európában Norvégia és Svájc költötte a legtöbbet egészségügyre. Az EU-tagállamok között Hollandia, Ausztria és Németország egy főre jutó egészségügyi ráfordítása volt a legmagasabb (3829, 3676, illetve 3613 euró), míg Románia és Bulgária a legalacsonyabb (753, illetve 900 euró). Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2012-ben 1354 eurót tett ki.

Elsősorban a válság hatására mindenütt vissza kellett fogni az egészségügyi kiadásoknak a kétezres évek elején tapasztalt növekedési ütemét. Míg 2000 és 2009 között az EU-tagállamokban évente reálértéken 4,7 százalékkal emelkedtek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, 2009 és 2012 között 0,6 százalékkal csökkentek. A legjelentősebb visszavágást a görögöknek kellett elszenvedniük: a korábbi, évi 5,4 százalékos növekedést 9 százalékos lefaragás váltotta fel. Ahol nem ment át mínuszba, ott is lassult a kiadások növekedési üteme, Magyarországon például 3,1-ről 1,6 százalékra.

A várható élettartam az EU-tagállamainak mindegyikében nőtt, ám a különbség nem csökkent azon országok között, amelyek polgárai az előrejelzések szerint a leghosszabb (Spanyolország, Olaszország és Franciaország), illetve a legrövidebb (Litvánia, Lettország, Bulgária és Románia) élettartamra számíthatnak. Egy átlagos európai várhatóan 79,2 évet fog élni. A spanyolok 82,5, a litvánok viszont csak 74,1 évet. Magyarországon 75,3 év a várható élettartam, ami mindössze hátulról az ötödik helyre elegendő az EU-28-ak között.