Kína az árupiaci áresés nagy nyertese lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az elemzői várakozásoknál jobban alakultak a kínai külkereskedelmi adatok decemberben: az export értéke 9,7 százalékkal növekedett, az importé 2,3 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban, így a kereskedelmi mérleg 49,6 milliárd dolláros többlettel zárt a kínai vámszolgálat adatai szerint. A piaci várakozásoknál kedvezőbb statisztika arra utal, hogy Kína megtalálta a módját gyengélkedő feldolgozóiparának támogatására, miközben az erős amerikai gazdaság ellensúlyozza Európa és Japán nyomott növekedését.
A tavalyi év egészét tekintve azonban Kína külkereskedelme, a hivatalos, 7,5 százalékos céltól jócskán elmaradva, 3,4 százalékkal növekedett 2013-hoz képest, az export 6,1 százalékkal, az import 0,4 százalékkal nőtt 2013-hoz képest.
A külkereskedelmi mérleg többlete 45,9 százalékkal 385 milliárd dollárra emelkedett, amit elsősorban az import alacsony mértékű bővülése okozott. A behozatal alakulását nagyban befolyásolja, hogy az árupiacokon jelentős áresés következett be az elmúlt időszakban. A legnagyobb figyelem az olajár esését kíséri – az energiahordozó ára tavaly június óta 50 százalékos esést produkált –, a Bloomberg 22 nyersanyagot tartalmazó indexe ugyanakkor azt mutatja: az árupiaci árindex 12 éves mélypontra esett vissza. Az elmúlt egy évben 17 százalékos volt az áresés.
Kína pedig ezt arra használta ki, hogy – részben készletei feltöltésére – bevásároljon: a tegnap közölt előzetes adatok szerint decemberben Kína 30,37 millió tonna nyersolajat importált, ami napi szinten 7,2 millió hordónak felel meg, ez éves összehasonlításban 13,4 százalékos növekedést jelent. A decemberi behozatal megdöntötte a korábbi, januárban felállított 28,16 millió tonnás abszolút havi és az áprilisi 6,8 millió hordós napi rekordot. Jelentősen nőtt ugyanakkor a vasérc importja: a 2013-as 820,3 millió tonna után tavaly 932,5 millió tonnát vásároltak a kínai cégek. A decemberi szállítások 29 százalékkal haladták meg az előző havi szintet.
Eközben az acélgyártáshoz használt alapanyag ára 47 százalékot zuhant 2014-ben, részben a csökkenő kéreslet, részben amiatt, hogy a legnagyobb kitermelők fokozták az olcsó ausztráliai és brazíliai kitermelést.
Rekordszintre, 4,83 millió tonnára növekedett a kínai behozatal 2014-ben a megmunkálatlan rézből, a szójababból pedig 12,7 százalékos bővüléssel 71,4 millió tonnás volt az import.


