Könnyedén teljesülhet a hiánycél

Mindössze a 1,4 százalékos hiánnyal zárt az államháztartás a harmadik negyedév végén – derül ki a tegnap közzétett statisztikai adatokból. Ilyen alacsony hiányra alig volt példa a harmadik negyedévben (kétszer volt ennél alacsonyabb a deficit), ahogyan nagyon kedvezőnek számít az is, hogy a kilenc havi összesítésben 2,6 százalékos deficit alakult ki.

A KSH uniós, államháztartási statisztikákat közöl (vagyis az önkormányzati mérlegekkel együtt mér), míg a nemzetgazdasági tárca pénzforgalmi egyenlege a központi költségvetés adott időszaki számlaforgalmát nézi. Utóbbi jóval gyorsabban elkészülő mutatóból csütörtökön már az év végi zárást is megtudhatjuk – ez a most közölt harmadik negyedéves mutatóval együtt azt valószínűsíti, hogy bőven a 2,9 százalékos hiánycél alatt zárt a költségvetés.

Az csak később derül ki, valójában mindez hogyan is sikerült, a mostani harmadik negyedéves számok azonban sokat elárulnak. Például azt, hogy a kormány nem a kiadások lefaragásában jeleskedett. Soha ilyen magas nem volt ugyanis az elvonási arány, mint most - 1999 óta nem volt olyan harmadik negyedév, amikor a GDP-arányos elvonás 50 százalék fölé került volna, csak az idén. Az természetes, hogy az év második felében nagyobbak a bevételek (a társasági adófizetés nagy része ilyenkorra esik, miközben a karácsonyi kereskedelmi forgalom az áfa-bevételeket nyomja meg), de ilyen magas bevételi mutatókra nem volt még példa. Ha a negyedik negyedév olyan jól sikerült bevételi szempontból, mint azt a pénzforgalmi adatok alapján várható a múlt év bevételi rekordot hozhat: így Magyarország stabilizálhatja a helyét a legnagyobb elvonást alkalmazó országok között.

Mindebben a legnagyobb szerepe a fogyasztási adók emelésének van: 2010 óta leginkább ezek súlya növekedett a bevételeken belül. Most már az állami bevételek majdnem 40 százaléka kötődik a fogyasztáshoz és az importhoz.