Járványok gyűrűjében a magyar juhágazat

Nagyon megijedtek a kiskérődző-ágazatban dolgozók – vagyis a juh- és kecsketartással foglalkozók – a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) hazai megjelenésekor, mert a betegség éppen abban az időszakban, húsvét előtt ütötte fel a fejét, amikor a bárányok szállítása révén a legnagyobb bevételre számíthatnak – mondta a Világgazdaságnak Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Értékelése szerint végül sok szerencse és sok munka kellett hozzá – nemcsak a hazai szakmaközi szervezet, hanem az állategészségügy és az agrárdiplomácia részéről is –, hogy nem állt le az export.

Egyik szerencse az volt a szerencsétlenségben, hogy Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyéket érintette a betegség, ezek pedig nem nagy juhtartó megyék, így az RSZKF hatásai ott összesen mintegy tízezer állatot érintettek. A legnagyobb gond az lett volna, hogyha ez az Alföldön történik, hiszen a juhállomány kétharmada Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban, illetve a Nyírségben van.

Megmaradt a magyar húsvéti bárány piaca

A másik kedvező körülmény pedig az volt, hogy a nálunk is megjelent kiskérődzők pestise miatt Románia teljesen zárlat alatt került, egészen szeptember 9-ig. A románok ugyanis versenytársaink az olasz exportpiacon. Mint emlékezetes, az olaszok egy hétre felfüggesztették a magyar importot is, de mivel nem tudták Romániából sem kielégíteni a keresletet, ezt hamar feloldották.

Ez azt is jelentette, hogy a spanyolnál is olcsóbb lett a magyar áru, tehát Spanyolországból se vittek be Olaszországba bárányt. Ebben az időszakban azért eléggé együtt mozogtak az árak az európai piacon, tehát ma már elmondhatjuk, hogy a juhhús is a globalizált piac része lett – tette hozzá. Ez Európára különösen igaz, de még mindig megvan a magyar bárány árelőnye a többi országgal szemben.

Abban persze nagyon sok munka volt, hogy az olasz piac ne záruljon be a magyar bárány előtt, de erre az időszakra az is elmondható, hogy Ausztria, Németország és Szlovénia nagyon korrekt módon viselkedtek, hiszen a tranzitot folyamatosan engedték – emlékeztetett az ügyvezető igazgató.

Az olasz kereskedők vérvizsgálathoz kötötték az exportot. Erre az uniós jogszabályok szerint nem lett volna lehetőségük, ráadásul ez – az állomány 15 százalékát érintő, szúrópróbaszerű vizsgálat – kilónként 20-30 forint pluszköltséget jelentett az exportőröknek. A magyar agrárdiplomácia a szakmaközi szervezettel együttműködve azonban úgy határozott, hogy inkább bevállalja ezt az ágazat annak érdekében, hogy ne függesszék fel az exportot. A korlátozás utóbb nyilván jogszerűtlennek bizonyult volna, ellenben a nyakunkon maradt volna a bárány.

Így viszont nyugodtan elmondhatjuk, hogy nemcsak Magyarországon igazolták a magyar juhágazat RSZKF-mentességét, hanem Olaszországban is.

– vonta meg a mérleget.

Ez a korábbi 150 ezer bárányhoz képest 15 ezer darabos növekedés. Amiben az is szerepet játszott, hogy Németország és Ausztria is elég stabil piacot jelentett az ott élő muszlimok révén. A bárányt ezeken a piacokon egész évben lehet értékesíteni, és ők vevők voltak a túlsúlyos bárányokra is. A juhhúsra világszinten is kereslet van, és az arab államokba is folyamatosan tudtunk szállítani egészen az izraeli–iráni háború kitöréséig, igaz, kisebb-nagyobb fennakadásokkal, egyedi engedélyekkel. Ott is vérvizsgálatot kértek, volt, ahol az az összes bárányra, de ettől függetlenül nem állt le az export, és egy állat vérvizsgálata sem volt pozitív.

Voltak veszteségek

A két érintett vármegyében 1100-1200 darab bárány ragadt bent, de a korlátozások feloldása után ezeket is el lehetett adni. Ettől függetlenül ott a túltartásból mintegy 60 millió forintos vesztességet kellett elkönyvelniük a juhtartóknak. Összességében pedig a mennyiségi növekedés ellenére az árcsökkenés miatt a becslések szerint 1–2,5 milliárd forint közötti közvetlen kárt elszenvedett a juhágazat – mondta. Ha figyelembe veszik a legeltetési tilalom miatt a megnövekedett takarmányigény és a többletmunkaerő költségeit is, akkor ágazati szinten 3–4 milliárd forint közötti lehet a veszteség. Az ágazat egyébként éves szinten 40 milliárd forint termelési értéket állít elő.

Az idei év abban is speciális, hogy – ilyen még nem fordult elő – húsvét után elkezdtek nőni az árak. Továbbra is jók az exportlehetőségek, de közben Romániában megjelent a juhhimlő. 

Ezek

• a kiskérődzők pestise,
• a ragadós száj- és körömfájás,
• a juhhimlő és
• a kéknyelv-betegség.

A kiskérődzők pestise az év elején jelent meg nálunk, de sikerült lokalizálni, mint ahogyan az RSZKF miatti korlátozásokat is feloldották már.

Magyarország tízéves mentességi programot követően lett mentes a kéknyelv-betegségtől. Ez nekünk főleg a tenyészállatpiacon jelent nagyon nagy exportlehetőséget. Franciaország például nem mentes, és mivel vannak országok, amelyek megkövetelik a mentességet, azokra a piacokra a magyar tenyészalapanyag ki tud jutni.

Az ügyvezető igazgató szerint ez a helyzet most kissé hasonlít a Covid utáni állapotokra, vagyis ezeknek a betegségeknek a hatásai is maradnak velünk, és nagyon kell ügyelni a megelőzésre. A szakmaközi szervezet szigorú intézkedéseket hozott, elfogadott egy etikai kódexet a tagjaikra a vonatkozóan, amelyben például benne van, hogy ilyen megbetegedések esetén önkéntes kereskedelmi korlátozásokat vezetnek be, hogy megvédjék a hazai állományokat. Ezt szeretnék kiterjeszteni a teljes ágazatra, vagyis azokra is, akik nem tagjaik.