A kamatcsökkentés csak kisebb része lehet a lazítási programnak
Egyre több szakértő veszi biztosra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavasszal újraindítja kamatcsökkentési ciklusát. Matolcsy György jegybankelnök a héten meglebegtette a márciusi kamatvágás lehetőségét, akkor már az új inflációs jelentés tükrében dönthetnek erről. Az időzítés ésszerűnek látszik, hiszen az inflációs jelentés vélhetően még alacsonyabb ütemű áremelkedéssel számol majd az idei évre a zuhanó olajárak miatt. Az MNB szakértő két hónappal ezelőtt még 0,9 százalékos inflációt jeleztek előre 2015-re, most azonban ennél is kisebb pénzromlást vetíthetnek előre. Ez pedig a 3 százalékos középtávú cél eléréséhez további monetáris lazítást tehet szükségessé. Így gondolják a Commerzbank elemzői, Simon Quijano-Evans és Tatha Ghose, akik a jelenleg 2,1 százalékos kamat 40 bázispontos csökkentésére számítanak a ciklusban. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője úgy látja, hogy az inflációs kilátások csökkentek, amit az alacsony energiaár is okozott. (Nem csak a szakértők, de Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanácsa tagjai is azt gondolja, hogy a lefelé ható inflációs kockázatok erősödtek.) A kockázati felár alacsonyabb – részben az Európai Központi Bank vártnál nagyobb eszközvásárlási programja nyomán – , mindez pedig arra vall, hogy az MNB alternatív forgatókönyvén halad a gazdaság, ami kamatvágást tehet lehetővé, bár a tanács a Federal Reserve várható kamatcsökkentésére is figyel.
A legtöbb közgazdász azt gondolja, hogy a fenti okok miatt a kamatvágások tere csak limitált lehet, vagyis néhány tíz bázispontra lesz lehetőség, ami nem jelent nagymértékű monetáris lazítást. A forint stabilitásához nem árt a pozitív reálkamat fenntartása, a nagyobb vágás veszélybe sodorhatná ezt. Éppen ezért az MNB valószínűleg egy komplex monetáris lazítási programmal próbálja majd magasabb szintre lökni az inflációt és a gazdasági növekedést. Ennek pedig legjobb eszköze a növekedési hitelprogram kiterjesztése lehet, amire már a jegybanki vezetők is utaltak. Az élénkítésben csak kisebb része lehet a kamatvágásoknak, először a nagyvállalatokat vonhatják be a kedvezményes hitelezésbe, de elemzők szerint ez csak az első lépés lesz. A pénzkínálat további növelése érdekében akár az is elképzelhető, hogy a vállalatokon kívül máshova is likviditást pumpáljon
az MNB.
