Beindul az EKB programja

Jövő hétfőn kezdi meg az Európai Központi Bank (EKB) az államkötvények vásárlását – jelentette be tegnap az EKB kormányzótanácsának Cipruson tartott ülése utáni sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az eurózóna jegybankjának elnöke. A mostantól PSPP rövidítés alatt futó államkötvény-vásárlási program január 22-i bejelentése óta a kezdet dátuma volt a fő kérdés – azt rögtön közölték, hogy legalább 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg az infláció nem áll a valamivel 2 százalék alatti célnak megfelelő pályára. A PSPP feltételei változatlanok: az EKB havonta 50 milliárd euró értékben vásárol majd euróban jegyzett államkötvényeket a másodpiacon, emellett továbbra is 10 milliárd euróért vesznek a magánszektorban kibocsátott eszközfedezetű papírokat.

Az EKB már a program januári bejelentésekor közölte, hogy nemzetközi, illetve nemzetek fölötti szervezetek, illetve hatóságok kötvényeit is vásárolja majd a PSPP keretében. Ezek között szerepel többek között az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, a Nordic Investment Bank, az EFSF és az ESM – vagyis az eddigi válságkezelő mechanizmusok –, illetve olyan állami pénzintézetek, mint a Kreditanstalt für Wiederaufbau.

Az EKB monetáris politikája már eddig is számos pozitív hatással járt – mondta Draghi. 2014 utolsó negyedévében a vártnál jobban, 0,3 százalékkal nőtt az eurózóna GDP-je, és az EKB úgy látja, a legfrissebb mutatók a fellendülés erősödését és kiszélesedését jelzik. A jegybankelnök hozzátette szokásos figyelmeztetését: mindezt lefékezheti, hogy túl lassan haladnak előre a szerkezeti reformok.

A növekedés erősödésével kapcsolatos várakozásokat tükrözi az EKB szakértőinek legfrissebb negyedéves előrejelzése, amelyet azért is vártak nagyon az elemzők, mert már 2017 is szerepel benne. Eszerint idén 1,5 százalékkal bővülhet a GDP az eurózónában (tavaly decemberben 1 százalékot vártak), 2017-re pedig a 2 százalék is meglehet. A kockázatok még lefelé mutatóak, de már enyhültek, hála a monetáris politikai döntéseknek és az alacsony olajárnak. Ez utóbbi nagy szerepet játszik abban is, hogy idén stagnálni fognak az árak a valutaövezetben – három hónapja még 0,7 százalékot vetítettek előre. Az infláció 2017-ben is csak 1,8 százalék lesz a prognózis szerint, ami egyben azt jelenti, hogy az államkötvény-vásárlás aligha ér véget jövő szeptemberben.

Draghi ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a kormányok is végezzék el feladataikat, különösen ami a termelékenység javítását és a munkaerő-piaci reformokat illeti, amivel az első értékelések szerint jelezte: több ösztönzésre belátható időn belül ne számítsanak az EKB-tól. Kérdésekre válaszolva a PSPP egyes technikai részleteit is igyekezett tisztázni, például, hogy meddig mennek el a negatív hozamú kötvények vásárlásában: a küszöb az EKB betéti kamata (ez most –0,2 százalék). A jegybankelnök igyekezett eloszlatni a kételyeket, hogy majd nem lesz elegendő megfelelő minőségű állampapír a piacon, emlékeztetve, ez akkor is felmerült, amikor a Fed, illetve a Bank of England megkezdte a maga, végül sikeresnek bizonyuló kötvényvásárlásait.

Az igazán kemény kérdések akkor érkeztek, amikor Görögországra, illetve Ciprusra terelődött a szó – a nicosiai helyszínen érthető módon nagy számban volt jelen a görög, illetve a helyi média. Draghi leszögezte: az EKB most nem tud görög vagy ciprusi kötvényeket venni, hiszen ezek az országok mentőprogram hatálya alatt állnak, és továbbra sem fogadják el fedezetként a görög állampapírokat a likviditásért hozzájuk forduló görög bankoktól, de azok továbbra is igénybe vehetik az újból kibővített ELA sürgősségi hitelkeretet. Az EKB elnöke ugyanakkor biztatást is küldött: július-augusztus után, amikor Athén visszafizeti a lejáró SMP-kötvényeket, elkezdhetik a görög papírok vásárlását is.

Paritásra várva

Az euró 2003 szeptembere óta nem látott mélységbe zuhant a dollárral szemben az EKB döntése és Mario Draghi elnök sajtótájékoztatója után. Az euró/dollár árfolyam 1,1-es szint alá süllyedt, néhány elemző pedig már egyenesen paritást vár.