BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Beindul az EKB programja

Hétfőtől jelenik meg vevőként az államkötvénypiacon az EKB, amelynek lazítási programja az új inflációs prognózis alapján aligha ér véget jövőre. Idén stagnálni fognak az árak a valutaövezetben

Jövő hétfőn kezdi meg az Európai Központi Bank (EKB) az államkötvények vásárlását – jelentette be tegnap az EKB kormányzótanácsának Cipruson tartott ülése utáni sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az eurózóna jegybankjának elnöke. A mostantól PSPP rövidítés alatt futó államkötvény-vásárlási program január 22-i bejelentése óta a kezdet dátuma volt a fő kérdés – azt rögtön közölték, hogy legalább 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg az infláció nem áll a valamivel 2 százalék alatti célnak megfelelő pályára. A PSPP feltételei változatlanok: az EKB havonta 50 milliárd euró értékben vásárol majd euróban jegyzett államkötvényeket a másodpiacon, emellett továbbra is 10 milliárd euróért vesznek a magánszektorban kibocsátott eszközfedezetű papírokat.

Az EKB már a program januári bejelentésekor közölte, hogy nemzetközi, illetve nemzetek fölötti szervezetek, illetve hatóságok kötvényeit is vásárolja majd a PSPP keretében. Ezek között szerepel többek között az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, a Nordic Investment Bank, az EFSF és az ESM – vagyis az eddigi válságkezelő mechanizmusok –, illetve olyan állami pénzintézetek, mint a Kreditanstalt für Wiederaufbau.

Az EKB monetáris politikája már eddig is számos pozitív hatással járt – mondta Draghi. 2014 utolsó negyedévében a vártnál jobban, 0,3 százalékkal nőtt az eurózóna GDP-je, és az EKB úgy látja, a legfrissebb mutatók a fellendülés erősödését és kiszélesedését jelzik. A jegybankelnök hozzátette szokásos figyelmeztetését: mindezt lefékezheti, hogy túl lassan haladnak előre a szerkezeti reformok.

A növekedés erősödésével kapcsolatos várakozásokat tükrözi az EKB szakértőinek legfrissebb negyedéves előrejelzése, amelyet azért is vártak nagyon az elemzők, mert már 2017 is szerepel benne. Eszerint idén 1,5 százalékkal bővülhet a GDP az eurózónában (tavaly decemberben 1 százalékot vártak), 2017-re pedig a 2 százalék is meglehet. A kockázatok még lefelé mutatóak, de már enyhültek, hála a monetáris politikai döntéseknek és az alacsony olajárnak. Ez utóbbi nagy szerepet játszik abban is, hogy idén stagnálni fognak az árak a valutaövezetben – három hónapja még 0,7 százalékot vetítettek előre. Az infláció 2017-ben is csak 1,8 százalék lesz a prognózis szerint, ami egyben azt jelenti, hogy az államkötvény-vásárlás aligha ér véget jövő szeptemberben.

Draghi ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a kormányok is végezzék el feladataikat, különösen ami a termelékenység javítását és a munkaerő-piaci reformokat illeti, amivel az első értékelések szerint jelezte: több ösztönzésre belátható időn belül ne számítsanak az EKB-tól. Kérdésekre válaszolva a PSPP egyes technikai részleteit is igyekezett tisztázni, például, hogy meddig mennek el a negatív hozamú kötvények vásárlásában: a küszöb az EKB betéti kamata (ez most –0,2 százalék). A jegybankelnök igyekezett eloszlatni a kételyeket, hogy majd nem lesz elegendő megfelelő minőségű állampapír a piacon, emlékeztetve, ez akkor is felmerült, amikor a Fed, illetve a Bank of England megkezdte a maga, végül sikeresnek bizonyuló kötvényvásárlásait.

Az igazán kemény kérdések akkor érkeztek, amikor Görögországra, illetve Ciprusra terelődött a szó – a nicosiai helyszínen érthető módon nagy számban volt jelen a görög, illetve a helyi média. Draghi leszögezte: az EKB most nem tud görög vagy ciprusi kötvényeket venni, hiszen ezek az országok mentőprogram hatálya alatt állnak, és továbbra sem fogadják el fedezetként a görög állampapírokat a likviditásért hozzájuk forduló görög bankoktól, de azok továbbra is igénybe vehetik az újból kibővített ELA sürgősségi hitelkeretet. Az EKB elnöke ugyanakkor biztatást is küldött: július-augusztus után, amikor Athén visszafizeti a lejáró SMP-kötvényeket, elkezdhetik a görög papírok vásárlását is.

Paritásra várva

Az euró 2003 szeptembere óta nem látott mélységbe zuhant a dollárral szemben az EKB döntése és Mario Draghi elnök sajtótájékoztatója után. Az euró/dollár árfolyam 1,1-es szint alá süllyedt, néhány elemző pedig már egyenesen paritást vár.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek