Már tárgyalnak az új mentőcsomagról?

Az euróövezet országai már a harmadik görög mentőcsomagról tárgyalnak, ennek összege 30–50 milliárd eurós lehet – közölte a spanyol gazdasági miniszter. Luis de Guindos egy pamplonai eseményen beszélt a tervekről, sőt, még azt is elmondta, ennek feltételei várhatóan rugalmasabbak lesznek az előző kettőnél, amelyek összesen 240 milliárdos hitelt biztosítanak Athén számára.

Az új mentőhitel tervét a hivatalos kommunikációban egyelőre cáfolják. Így tett Jeroen Dijsselbloem, az eurövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup holland elnökének szóvivője is. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke ugyanakkor Rigában arról beszélt, Görögországnak szüksége lehet egy harmadik mentőcsomagra, ha a mostani, meghosszabbított program lejár, a tervek szerint június végén. A lett politikus ezt azzal indokolta, hogy a görögök a jelenlegi viszonyokból kiindulva aligha lesznek képesek a piacokról finanszírozni magukat.

A harmadik mentőcsomag ötlete nem most először merül fel, először még 2013-ban vetette fel Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Az athéni vezetés pedig következetesen elutasította ezt az eshetőséget – nem tesz másként Alekszisz Ciprasz mostani miniszterelnök sem. Más kérdés, hogy az athéni szándékok mennyire esnek távol a realitásoktól. A görög vezetés ugyanis jelenleg sarokba van szorítva: az uniós mentőhitel utolsó részlete nélkül heteken belül gyakorlatilag fizetésképtelenné válik az ország, a 7,2 milliárd eurós tételt pedig csak akkor hajlandóak átutalni a hitelezők, ha Athén elkezdi a múlt héten benyújtott reformcsomag megvalósítását. A konkrét terverkől Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszternek jövő héten kell beszámolnia euróövezeti kollégái előtt. A március 9-i találkozón a Reuters szerint hat olyan intézkedést mutat be, amelyet azonnal végre lehet hajtani. A piacok egyelőre bíznak Athénban, ám a diplomaták kevésbé – jegyzi meg a hírügynökség. A Sziriza sem lehet nagyon biztos magában, mivel kiderült: a hitelprogram meghosszabbításáról szóló határozatot nem terjesztik a parlament elé. „Ez csak egy hosszabbítás” – érvelt Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő a kormánypártok korábbi ígéreteivel szöges ellentétben álló döntéssel kapcsolatban.

Az EBRD elsősorban a görög magánszektor tőkehiányos kis- és közepes vállalkozásait kívánja támogatni. Emellett, „ahol csak lehetséges”, elősegítené a magánszektor szerepvállalását az infrastrukturális és az energiaipari beruházásokban is. A bankhoz még az előző görög kormány fordult tavaly novemberben, ezt a kérést az új athéni vezetés februárban megerősítette. Görögország Ciprus után az euróövezet második, súlyos pénzügyi problémákkal küszködő gazdasága, amely az EBRD-hez fordul segítségért.

Az EBRD elsősorban a görög magánszektor tőkehiányos kis- és közepes vállalkozásait kívánja támogatni. Emellett, „ahol csak lehetséges”, elősegítené a magánszektor szerepvállalását az infrastrukturális és az energiaipari beruházásokban is. A bankhoz még az előző görög kormány fordult tavaly novemberben, ezt a kérést az új athéni vezetés februárban megerősítette. Görögország Ciprus után az euróövezet második, súlyos pénzügyi problémákkal küszködő gazdasága, amely az EBRD-hez fordul segítségért.-->