Mélyponton a lengyel kamat
A várakozásoknál nagyobb mértékben, történelmi mélypontra csökkentette az irányadó kamatszintet a lengyel jegybank. Az 50 bázispontos vágással 1,5 százalékra süllyedt a ráta, a döntéssel pedig kisebb meglepetést okozott a Marek Belka vezette intézmény, hiszen a szakértők csak fele ekkora lazításra számítottak. A zloty kissé gyengült a hírre. A lengyel kamatcsökkentés újabb muníciót adhat a Magyar Nemzeti Banknak is, hogy ebben a hónapban újraindítsa a tavaly nyáron lezárt kamatvágási ciklusát. A magyar irányadó ráta 2,1 százalékon áll azóta, a történelmi mélypontra süllyedő fogyasztói árindex azonban lépésre késztetheti az MNB-t.
Lengyelországban is az infláció alakulása volt a lazítás melletti legfontosabb érv. Elemzők szerint attól tartottak, hogy a fogyasztói árak folyamatos csökkenése negatív hatást gyakorolhat a gazdaságra. (A tavalyi 3,3 százalékos GDP-növekedés után azonban a lengyel gazdaság idén is legalább 3 százalékkal bővülhet.) Az inflációs ráta már nagymértékben eltávolodott a lengyel jegybank 2,5 százalékos céljától: januárban 1,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a decemberi 1 százalékos esés után.
Idén a jegybankok széles köre döntött a lazítás mellett. A Zerohedge azt írta, hogy a lengyel központi bank idén a 21. volt, amelyik vágta a kamatot. A román jegybank januárban és februárban is csökkentette a rátát, így 2,25 százalékra süllyedt a kamat, ami szintén történelmi mélypontot jelent. Vagyis a monetáris lazítás időszakának még egyáltalán nincs vége, amit alapvetően a hanyatló olajár okoz. A Brent hordónkénti ára a tavaly júliusi 100 dolláros csúcsról idén januárra 50-re esett, most pedig 60 dollár körül ingadozik. Az olaj árának zuhanása a csökkenő üzemanyagárakban látszik elsősorban, de tovagyűrűző hatásai vannak más termékekre is.
Marek Belka február elején azt mondta, hogy a csökkenő árak fellendíthetik a fogyasztást, de a tartós defláció káros lehet. Hozzátette, hogy Lengyelország a piacgazdaság 25 éves történetében soha nem tapasztalt deflációt és a potenciális káros hatásokat nem lehet kizárni. (Belka már korábban csökkentette volna a kamatot.)
Mindez nem csak Lengyelországra, de Magyarországra is igaz. Az MNB inflációs célja 3 százalék, az árak azonban 1,4 százalékkal estek januárban a decemberi 0,9 után. Ez pedig a Matolcsy György vezette intézményt is kamatvágásra fogja késztetni, a kérdés már csak az, hogy mennyit lazíthatnak. A Monetáris Tanács március 24-én már a friss inflációs jelentés ismeretében dönthet a kamatról, és a legtöbb szakértő 30–60 bázispontos kamatcsökkentést vár a márciusban induló ciklusban. Az MNB is az inflációt próbálhatja visszahúzni a pozitív tartományba, az árfolyamcsatornán keresztül azonban csak minimális hatást gyakorolhat az árakra. Jelentős hatásra – a forint leértékelődésén keresztül – csak nagyobb kamatvágás lenne képes, ami megemelhetné az importált termékek árát. Az infláció emelésében azonban segíthet a magára találó belföldi kereslet is.
Az EKB lazítása segít
Az Európai Központi Bank élénkítése lehet meghatározó az idei évben az eurózóna növekedésében, amely kezd magára találni. A Markit Economics közölte, hogy a kompozit beszerzésimenedzser-index 53,3 pont lett (az első becslés 53,5-öt mutatott) februárban a januári 52,6 után. Szerintük az adatok alapján 0,3 százalék lehetett a régiós GDP-növekedés az első negyedévben. A legnagyobb bővülést Írországban és Spanyolországban mérték, de Németország és Franciaország is jól teljesített. A Markit a foglalkoztatás növekedésére és a munkanélküliség csökkenésére számít az eurózónában.
A legnagyobb bővülést Írországban és Spanyolországban mérték, de Németország és Franciaország is jól teljesített. A Markit a foglalkoztatás növekedésére és a munkanélküliség csökkenésére számít az eurózónában.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.