"Ha a görög fél a kellő érdeklődéssel fogadja a javaslatunkat, kész vagyok (a 2014-ben létrehozott német-görög jövőalap) módosítására" - jelentette ki a szociáldemokrata Michael Roth külügyi államtitkár a Handelsblatt című gazdasági napilapnak nyilatkozva.
Roderich Kiesewetter konzervatív képviselő korábban már javasolta az alap költségvetésének növelését. Az alapba évente egymillió eurót fizetnek, és célja görögországi gazdasági és szociális programok finanszírozása.
A német kormány többször is elutasított mindenféle jóvátételt, a Zöldek több vezetője azonban Athénnek szánt gesztusként a nácizmus áldozatait megsegítő alapítvány létrehozását szorgalmazta.
Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítása miatt járó jóvátételből, és a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás (Görögországban 11 milliárd euróra becsült) hitelből.
A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával - az úgynevezett kettő plusz négy szerződéssel - megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.
