Újabb MNB-kamatvágásra készülhetünk

Kedden tartja idei negyedik kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A piaci konszenzus szerint 15 bázisponttal, 1,8 százalékra csökken majd a kéthetes betéti kamatláb. A döntést követő közleményben várhatóan nem lesz meglepetés – írta Dunai Gábor,az OTP Bank elemzője –, a tanács minden bizonnyal megismétli majd az egy hónappal korábbi állásfoglalását, amely szerint az óvatos kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.

Ezt a célt márciusban felülvizsgálta a jegybank, és a korábbi pontosan 3 százalék helyett a következő három évben 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékos sávba próbálják majd terelni a fogyasztói árindexet. Ez erős jelzés a laza monetáris kondíciók fenntartására: egyfelől a jegybank fenntartotta a régió legmagasabb cél(pont)ját, ezen túl pedig az ex ante sávval tágította saját mozgásterét. Így a korábbiakhoz képest az infláció emelkedésére (ceteris paribus) később reagálhat, mintha maradt volna a pontszerű célnál.

Az utóbbi hetekben az eurózónából és a régióból érkező makroadatok is erősítették a várakozást, hogy tovább gyorsulhat Kelet-Közép Európa növekedése, és ezzel az eurózóna magjához történő, 2013/14-ben újraindult reálkonvergenciája. A reálkonvergencia az árszintek felzárkózásával (nominális konvergenciával) jár, ez vagy erősödő nominális árfolyamon, vagy inflációs többleten keresztül valósulhat meg. Az MNB lépései arra engednek következtetni, hogy középtávon is arányaiban kevesebb teret hagynának az első komponensnek, mint a régió többi jegybankja (ahogy ez a 2000-es években is történt). Ráadásul a forint árfolyama jelenleg kifejezetten erős a jegybank által preferált szinthez képest. Így miközben a piac és az elemzők szerint 1,5 százalék lesz a jelenlegi kamatcsökkentési ciklus alja, tartósan erős forint esetén az MNB akár érdemben ez alá csökkentheti az alapkamatot, ahogy arra a jegybank több tisztviselője is határozottan utalt a közelmúltban.

A hét folyamán a világ számos fontos gazdaságában friss bizalmi indexek látnak napvilágot. Az elemzői várakozások alapján a márciusi közel nyolc évi csúcsról tovább javulhatott az eurózóna fogyasztói bizalmi indexe, ezen kívül a német, illetve az eurózónás beszerzési menedzser indexek (PMI) is felfelé mozdulhattak, és emelkedést várnak az elemzők a német IFO index esetében is. Fontos lesz látni, hogy Kínában a feldolgozóipari beszerzési menedzser index ismét a szektor enyhe zsugorodását vetíti-e majd előre, miután az első negyedévben 2009 eleje óta nem látott szintre lassult a GDP növekedése. Szintén érdekes lesz az Egyesült Államokból érkező adat, amely az első negyedévben gyengélkedő ipari szektor várható teljesítményéről adhat információt.