Nem kell félni Kínától
Megszületett a döntés, egyelőre nem kerülnek be a világ legismertebb index szolgáltatója, az MSCI feltörekvő piaci indexébe az úgynevezett kínai A-részvények. Az alapkezelők és befektetők az elmúlt hetekben azt találgatták, hogy az MSCI esetleges pozitív döntése nyomán mekkora eladási hullámtól kell tartani a többi feltörekvő piacon.
Igaz, arra senki sem számított, hogy a sanghaji és shenzeni tőzsdén forgó papírok rögtön a kapitalizációjuknak megfelelő súllyal kerülnek be az indexbe, de a fokozatos, elnyújtott bevezetés is óriási hatással lett volna a többi piacra. Éppen ezért az elmúlt hetekben visszafoghatták vásárlásaikat az ilyen típusú alapok, ami hozzájárulhatott a feltörekvő tőzsdék gyenge teljesítményéhez. A tegnapi kereskedésben látszott is a megkönnyebbülés, az ázsiai és az európai tőzsdéken is: a lengyel és a török index két százalékos pluszban zárt, hasonlóan az orosz RTS-hez. Még a lomhább prágai index is másfél százalékkal tudott emelkedni, egyedül a BUX lógott ki a sorból fél százalékos esésével.
Móró Tamás szerint a döntésnek főleg pszichológiai hatása van, az a pár tízmilliárd dollár, amit kezdetben a kínai A-részvényekre kellett volna költeniük az érintett alapoknak nem több, mint néhány kínai részvénykibocsátás értéke. A Concorde stratégája szerint a hatás főleg az aktívan kezelt alapoknál jelentkezhetett, akik emiatt elhalaszthatták vásárlásaikat.
A bejelentés szerint az MSCI a kínai felügyelettel fog egyezkedni és a szolgáltató bármikor bejelentheti az indextagságot, nem kell megvárniuk a szokásos negyedéves felülvizsgálatok időpontját. Móró véleménye szerint a kínaiakkal viszonylag lassan sikerül majd megállapodni, de év végéig valószínűleg megérkezik az ezzel kapcsolatos bejelentés. A fő probléma a kvóták rendszere, vagyis, hogy nem lehet szabadon akármennyi részvényt venni egy külföldi befektetőnek. Emellett a kisrészvényesi jogok kérdése is vita tárgya, az indextagsághoz ebben is előrelépésre lenne szükség.
A feltörekvő indexben hatalmas súlyt képviselne a kínai részvénypiac, így a bekerülésnek csúnya hatása lett volna hosszú távon is más nagy feltörekvő országokra és a régiónkra is – mondta Harcsa Norbert az Ipopema elemzője. Előrejelzések szerint 2020-ra meg fog duplázódni az ETF-ekben lévő pénz, vagyis ha később kerülnek majd be a kínai részvények, akkor a frissen beérkező pénzből lehet vásárolni belőlük és nem kell hozzá jelentősen csökkenteni a jelenleg tartot papírok mennyiségét.
Ezt alighanem az MSCI is figyelembe vette, hiszen indexszolgáltatóként az egyik legfontosabb feladata, hogy az alapok teljesítménye ne mutasson nagy kilengéseket az átsúlyozások miatt. Ebből a szempontból az MSCI döntésének üzenete pozitív, a lépést később kedvezőbb körülmények között tehetik majd meg.
Az MSCI döntésének hatását tompíthatja, hogy már nem ez az indexszolgáltató a legnépszerűbb, a Vanguard által kezelt VWO feltörekvő piaci alapban már jóval több pénz van, mint az MSCI EM indexet követő ETF-ekben – hívta fel a figyelmet Móró. Ez az alap pedig nem az MSCI-t, hanem a másik nagy index szolgáltató, az FTSE indexeit követi, amely nemrég már lépett és megkezdte a kínai A-részvények felvételét és súlyukat fokozatosan növeli a következő években.
Az emerging piacok teljesítménye az utóbbi időben már olyan rossz volt, hogy innen be kellett következnie egy reflexszerű visszapattanásnak, amit az MSCI bejelentése is segített – vélekedett Harcsa. Előbb-utóbb rá kell jönnie a piacnak, hogy az infláció gerjesztette hozamemelkedés, ha az megmarad mérsékelt keretek között, nem olyan rossz a részvénypiacoknak.
