Dinamikusan csökken a munkanélküliség

Május és július között tovább javult a munkaerő-piaci helyzet, miután a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta 6,8 százalékra süllyedt, ami egy év alatt 1,2, egy hónap alatt pedig 0,1 százalékpontos csökkenés. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 306 ezer ember volt munka nélkül az időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint azonban július végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 362 ezer főt tett ki, igaz, ez 12,6 százalékos csökkenés éves alapon. A gazdaság növekedése mellett a kormány foglalkoztatási programjai is segítették a helyzetet.

A foglalkoztatottak száma a rendszerváltást követő csúcsra került 4 millió 224 ezer fővel, ami 3,4 százalékos növekedés 2014 azonos időszakához képest – írta elemzésében Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője, aki azt is kiemelte, hogy ebből 59 ezernyi köthető a hazai elsődleges munkapiachoz. Ugyanakkor 65 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma – ezzel 222 ezres szinten áll –, 14 ezerrel pedig a külföldi telephelyeken dolgozók száma, akik a statisztika alapján 111 ezren vannak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint másfél éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Azt is kiemeli a gazdasági tárca, hogy 11 éves mélypontra került a munkanélküliségi ráta, a kép azonban árnyaltabb ennél. Az adatokat a közmunkások és a külföldön dolgozók is javítják, mindez azt is jelenti, hogy közfoglalkoztatási program nélkül 500 ezernél több munkanélküli lenne, ami 10 százalék felett rátát jelentene. Ha pedig azt feltételezzük, hogy a külföldön munkát vállaló több mint 100 ezer ember egy része nem találna itthon munkát, akkor még rosszabb lenne a helyzet.

Annak sem örülhetünk, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónapról 19,3 hónapra nőtt. A munkanélküliek közel fele, 48,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít, miközben az munkanélküliek álláskeresési járadékát (munkanélküli-segély) 3 hónapig folyósítják.

Oszlay kiemelte, hogy a 15–74 éves korú népesség körében az aktivitási ráta a rendszerváltás óta először átlépte a 60 százalékos szintet. A KSH szerint a foglalkoztatottak közül 4 millió 189 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 64,1 százalékra emelkedett. A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.

A TakarékBank szakértője szerint a foglalkoztatási szándék erősödését jelző különféle bizalmi és vállalati konjunktúraindexek, továbbá a közfoglalkoztatás tervezett további kiterjesztése mind arra utal, hogy a munkaerő-piaci mutatók javulása az idei év második felében folytatódni fog. Szerinte szezonális hatások miatt is a negyedik negyedévre 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, az idei év egészének átlagában pedig 6,8 százalék lehet a tavalyi 7,7 után.