Hatezer forinttal nő a minimálbér összege

Nem született megegyezés a jövő évi minimálbérről a munkáltatók és a munkaadók között, miután egy szakszervezet nem írta alá a megállapodást. Mégis nagyon valószínű, hogy a minimálbér hatezer, a garantált bérminimum pedig hétezer forinttal nő 2016-ban.

A jövő évi minimálbér bruttó 111 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 129 ezerre emelkedhet – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelő államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján, miután az erről szóló egyezséget három munkaadói és két szakszervezeti szövetséggel aláírta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után. Ezt a javaslatot viszik a kormány elé, a kabinet pedig a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum összegét.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem vett részt az aláíráson, mert nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal. Kordás László, a szövetség elnöke korábban azt mondta, hogy elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. A szövetség korábban 9 százalékos béremelést akart, ám a munkaadók nem szerettek volna 3 százaléknál nagyobbat adni. Az aláírt javaslat szerint közel 6 százalékkal nőhet a minimálbér.

Az idei bértárgyalásokat azért is övezte fokozott figyelem, mert egyre többen úgy vélik, hogy az alacsony bérek miatt fokozódik az elvándorlás Magyarországról. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a minimálbér hatezer forintos emelése összhangban van a gazdaság teljesítményével.

„A gazdasági növekedés motorja a lakossági fogyasztás bővülése, és aki alacsony fizetést kap, vagyis a minimálbér környékén keres, az el is költi az összes jövedelmét” – mondta a Világgazdaságnak a Raiffeisen elemzője, aki szerint a béremelés így csaknem teljes egészében megjelenhet a fogyasztásban, ami támogatja a GDP-bővülést.

A várhatóan alacsony infláció miatt a reálbérek is érdemben nőnek. „Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkenését is figyelembe véve, a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg” – közölte Cseresnyés Péter, aki szerint ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt.

Török Zoltán kiemelte: a költségvetést sem fogja romba dönteni a béremelés. „Kissé negatív lehet a szaldó, mert emelni kell a béreket a költségvetési szférában, de az adóbevételi többlet ezt részben kompenzálja” – fejtette ki. Magyarország versenyképességét sem veszélyezteti szerinte a béremelés: „Ezt ki tudják gazdálkodni a vállalatok, és aki csődbe megy is jövőre, az nehezen foghatja a minimálbér emelésére.”

Török Zoltán úgy véli, hogy a nemzetgazdaság egészében nem várható olyan gyors béremelés, mint a minimálbér esetében, ez azonban nem baj. Szerinte kedvező, ha szűkül a különbség a magasabb és az alacsonyabb bérek között. A következő években folytatható a béremelési ütem, de csak visszafogott növelésre van lehetőség – mondta a szakértő. A Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint a nemzetgazdaságban jövőre átlagosan 3,9, azt követően pedig 3,8 százalékos bruttó béremelés várható.

Tárgyalnak majd a sztrájktörvényről is

Az egyezségben a gazdasági tárca vállalta, hogy a VKF monitoringbizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket a versenyszféra 2016-os bérajánlásáról, a munka törvénykönyve módosításáról, valamint a sztrájktörvény problematikus pontjairól is – ismertette Cseresnyés Péter tegnap. Az államtitkár kiemelte, egyezségre jutottak abban is, hogy a 2017-es bértárgyalásokat sem halasztják év végére: az eddiginél korábban, a 2017. évi adó- és költségvetési törvények előkészítésével együtt, várhatóan tavasszal megkezdik.