Egyre több uniós tagállam, például Finnország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság is érdeklődik az idén bevezetett elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) iránt, hiszen felismerték benne a lehetőséget a csalások visszaszorítására, a jogkövető magatartás ösztönzésére – közölték a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A NAV egyértelmű sikernek tartja az egyéves évfordulóját most ünneplő – kötelező jelleggel csak március közepe óta alkalmazott – rendszer bevezetését. Szerintük több ágazatban is amiatt kellett árat emelni, illetve lépett fel áruhiány, mert megszűnt a csalás lehetősége: ilyen a húsipar, az építőipari alapanyagok kereskedelme, az acélipar és a tejipar. A hatóság úgy véli, a rendszer beváltotta a gazdaság fehérítéséhez fűzött reményeket, és csökkenti a csalók versenyelőnyét is.
A rendszerben az elmúlt egy évben 51 ezer cég regisztrált, és közel hatezer szállító vállalkozás vesz részt benne; több mint tízmillió szállítást vittek fel (ezek döntő többsége belföldi fuvar volt), ehhez képest rendkívül kicsiny a bírságok aránya. Az idén a NAV közlése szerint 183 millió forint értékben szabtak ki bírságot az EKÁER miatt – a vizsgálatok és a bírságok fő célja az ellenőrzöttség és az ellenőrizhetőség tudatának fenntartása, vagyis az, hogy a büntetés elkerülése érdekében mindenki önként regisztráljon.
A piaci szereplők azonban nem ennyire elégedettek. A rendszer bevezetésekor a többletadminisztrációtól tartottak sokan, és bár azóta kiderült, hogy sok helyütt felesleges volt az EKÁER-ügyintézők felvétele, számtalan apróbb hiba és leállás bosszantja azóta is a felhasználókat. Balázs Csaba, a független EKÁER-szolgáltatással foglalkozó Symbol Tech Zrt. vezérigazgatója szerint a számítástechnikai rendszert alapvetően jól dolgozták ki, csakhogy az adóhatóság technikai bizonytalanságai mellett az is baj, hogy nem kérdezték meg azo
kat, akik a való életben is bonyolítanak fuvarokat. Így fordulhatnak elő olyan hibák, hogy nem lehet az útépítésekhez szükséges anyagoknál regisztrálni a fuvarokat, mert egy leendő helyszín címe nincs a rendszerben. De az is gond, ha a címet rosszul töltik ki, vagy nem úgy, ahogyan a hatósági adatbázisban az szerepel. Balázs Csaba jónak tartja, hogy a visszajelzések alapján változtatnak a feltételeken, de azért sok felhasználó megizzadt augusztusban, amikor az 1.9-es verzió komplett szoftvercserét tett szükségessé.
A legegyszerűbb módszer a fiktív export: ilyenkor az árut papíron kiviszik (visszaigénylés mellett), valójában belföldön adják el, számla nélkül.
A másik a hiányzó láncszem: amikor az oda-vissza utaztatott áru után olyan valós társaságnak kell fizetnie áfát, amely egy idő után hajléktalanokhoz vagy külföldiekhez kerül, és fizetésképtelen lesz.
A legegyszerűbb módszer a fiktív export: ilyenkor az árut papíron kiviszik (visszaigénylés mellett), valójában belföldön adják el, számla nélkül.
A másik a hiányzó láncszem: amikor az oda-vissza utaztatott áru után olyan valós társaságnak kell fizetnie áfát, amely egy idő után hajléktalanokhoz vagy külföldiekhez kerül, és fizetésképtelen lesz.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.