Az adósság is csökkent 2015-ben

Sikerült tavaly az adósságcsökkentés is: a GDP 76 százaléka alá várja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2015-ös maastrichti mutatót, miközben az államháztartás uniós hiányszámát igencsak óvatosan 2 százalék környékére gondolja.

Utóbbi becslés annak ellenére óvatosnak tűnik, hogy igencsak kiköltekezett a kormány decemberben, és az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb lett az év végére az államháztartás központi alrendszerének hiánya. A központi deficit 1218 milliárd forint lett, ami az eredetileg tervezettet több mint 36 százalékkal, 325 milliárd forinttal haladja meg. Ekkora pénzforgalmi deficitre 2011 óta nem volt példa. A különbség azonban a két év között óriási, hiszen amíg négy évvel ezelőtt a magánnyugdíjpénztárak államosításának (később nem elismert) bevétele javította volna az államháztartás uniós elszámolású hiányát, addig tavaly a nem utalt uniós pénzek rontották inkább a pénzforgalmi számokat. Ezek az uniós hiányszámban nem okoznak problémát (az eredményszemléletű elszámolásban megjelennek a bevételek között követelésként), ám az államadósságot növelik – ezért volt nehéz 2015-ben az adósságcsökkentés. Az uniós bevételekkel korrigálva a pénzforgalmi hiány 400 milliárd forintos lenne, vagyis fele a tervezettnek.

Az uniós kimutatású deficit esetében ezért nem lehet kérdés a mérséklődés, a harmadik negyedéves államháztartási adatok alapján a hiányt az elemzők már inkább 1 százalék környékére várták, és ezen nem nagyon változtat az a tény sem, hogy a tegnap publikált decemberi számok brutális költekezést mutatnak. Csak az utolsó hónapban majdnem 250 milliárd forinttal emelkedett a hiány. Ebben azonban, mint Banai Péter Benő helyettes államtitkár elmondta, már 2016-ra tervezett, előrehozott kiadások is vannak (ilyen az Eximbank 20 milliárdos tőkeemelése). A költségvetésben összeségében 550 milliárd forinttal teljesültek túl az adóbevételek, és 56 milliárd forinttal lett jobb a kamategyenleg is, a többletbevételek lehetővé tették a BKV, a MÁV és az MTVA adósságának átvállalását, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését és a migránshelyzet kezelésének fedezését is. Utóbbi 83,9 milliárd forintot jelentett, ebből azonban csak 46 milliárd forint tavalyi kifizetés.

Varga Mihály azt mondta, nehéz, de sikeres év van mögöttünk, hiszen a növekedés a tervezettnél magasabb (2,5 helyett 2,7-2,8 százalékos), az infláció alacsonyabb (nulla körüli) lehet, miközben szerinte egészségesebb a bővülés szerkezete is. A növekedésben ugyanis nemcsak az export többlete jelenik meg, hanem a bérek, a foglalkoztatás és a fogyasztás növekedése is. Azt azonban elismerte, hogy a bővülést (és az infláció csökkenését) segítették az alacsonyabb nyersanyagárak is.

A kedvező helyzet ellenére Varga óvott a túlzott elbizakodottságtól: nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyivel nőtt a tavalyi helyzet miatt az idei mozgástér. Azt mondta, az óvatos tervezés jegyében az első negyedév végén vizsgálják felül, hogy mekkora mozgástér marad. Hangsúlyozta, hogy a vártnál jobb számok miatt nem változtatnak a tavalyi gyakorlaton: tavasszal már benyújtják a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A magyar gazdaság egyre stabilabb, kiszámíthatóbb pályán van, ez feljogosít minket arra, hogy korai tervezéssel segítsük a gazdaság szereplőit – fogalmazott.