késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
EU-költségvetés: Ukrajna javára vennék el a pénzt az uniós gazdáktól, elképesztő hatalomkoncentrációra készül Brüsszel
Az Európai Bizottság bemutatta nyitólépését abban a két évig tartó alkudozásban, amely az EU 2028-tól induló hétéves költségvetési időszakáról szól. Az EU-költségvetés azonban máris a viták kereszttüzében áll, számtalan politikai és gazdasági érdek- és lobbicsoport igyekszik majd elgondolásait keresztülverni.
Röviden összefoglalva az uniós költségvetést a következő kép rajzolódik ki: az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete egy egyértelműen ukránbarát költségvetés. Az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik.
A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kap több pénzt, mindenki más, a tagállamok kevesebbet kapnak.
A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
Sokkoló a kiadások tervezett összege
A kiadások tervezett összege sokkoló: 1717 milliárd euró. Az előzetes elemzések arra utaltak, hogy a tagállamok ellenkezése miatt a bizottságnak aligha sikerül jelentősen a jelenlegi költségvetési ciklus 1200 milliárd eurós főösszege fölé srófolni az új költségvetést, holott a brüsszeli víziókban új feladatok jelentek meg a horizonton, mint
- Ukrajna gyorsított felvétele a tagok közé,
- a fegyverkezés és
- a megingott versenyképesség helyreállítása.
A hírek szerint Leyenék magasra teszik a lécet a tárgyalások kezdetén, amelyek igen rázósnak ígérkeznek, tekintve, hogy a megszellőztetett bizottsági tervekkel szemben már előre kemény ellenzék sorakozott fel több témában.
Máris elkezdődtek a csatározások az EU-költségvetés körül
A bizottság elnöke szerint a csaknem 1,8 ezer milliárd eurós terv az EU költségvetését „nagyobbá”, „okosabbá” és „élesebbé” teszi, és ez „a valaha javasolt legambiciózusabb” költségvetés. Azonban az előttünk álló kemény tárgyalások előjeleként a csalódott képviselők gyorsan cáfolták Von der Leyen állításait, mondván
a bizottság félrevezetően úgy állította be az elmúlt évek jelentős inflációjához igazított összegeket, mintha a költségvetés ténylegesen nőtt volna.
„A bizottság különböző költségvetési sorokat fog bemutatni, amelyek növekedtek. De ha a teljes költségvetés nem változik, az azt jelenti, hogy más sorokon csökkenteni kell” – mondta Siegfried Mureșan román EP-képviselő, az Európai Néppárt tagja.
A terv jóváhagyásához minden uniós tagállam és az Európai Parlament egyetértése szükséges. Ahogy a frontvonalak kirajzolódnak, a Politico összeállította, kik a nyertesek és kik a vesztesek – legalábbis az első, és várhatóan még sokat változó javaslat alapján.
Vesztesek a gazdák
A gazdák dühösek, becsapva érzik magukat. A legutóbbi hosszú távú uniós költségvetésben a Közös Agrárpolitika (KAP) 386,6 milliárd eurót kapott. Most mindössze 300 milliárd eurót különítettek el mezőgazdaságra. További csapás, hogy a KAP mostantól nem külön költségvetési sor, hanem „Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek” nevű új alapba olvad be más szakpolitikai finanszírozásokkal együtt. A tagállamoknak ezen tervek szerint minimum 300 milliárd eurót kell mezőgazdaságra fordítaniuk, de dönthetnek magasabb összeg mellett is. A parlament és a bizottság előtt tüntető gazdaszervezetek azonban finoman szólva sem derűlátók.
Az agrártámogatások szintjének drasztikus csökkenése veszélyezteti az EU élelmiszer-biztonságát, a vidéki életformát, feláldozva az egyre több kihívással (klímaváltozás, alapanyagárak) küzdő gazdákat. Teljesen nyilvánvaló, hogy
az európai gazdáknak nyújtott támogatások megkurtításával az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.
Vesztes a dohányipar
Bár a költségvetés zömét a tagállami befizetések adják, a bizottság három új uniós adót javasol:
- az elektronikai hulladék,
- a nagyvállalatok és
- a dohánytermékek megadóztatását.
E termékeket eddig tagállami szinten adóztatták meg, és a bevétel ott is maradt. Nagy kérdés, hogy az amúgy is pénzszűkében lévő, és elszálló adósságállománnyal küzdő tagállamok belemennek-e abba, hogy Brüsszel adóbevételeket vonjon tőlük. A válasz borítékolhatóan „nem” lesz. Az adók elvonásából az EU évi 25–30 milliárd euró többletbevételre számít, amelyet a Covid utáni helyreállításra felvett hitelek törlesztésére fordítanának.
A cigaretta ára már így is emelkedni fog az új dohányadó-irányelv miatt – egy doboz ára 1-2 euróval nőhet. Először kerülnek minimáladó alá az alternatív termékek is, például az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek, bár alacsonyabb kulccsal, mint a hagyományos cigaretták.
Vesztes: természetvédelem
A biodiverzitás önálló költségvetési sorát megszüntetik, helyette egy tágabb „klíma és környezet” célkitűzés alá sorolják, amely az új költségvetés 35 százalékát tenné ki – mintegy 700 milliárd eurót. Korábban a klímacélon felül
- 2024-re az éves kiadások 7,5 százalékát kellett volna a biodiverzitásra fordítani,
- ami 2026-ra és 2027-re 10 százalékra nőtt volna.
Az új „klíma és környezet” keret az EU mind a hat környezeti célját szolgálná – a biodiverzitástól a körforgásos gazdaságon át a szennyezés megelőzéséig. A LIFE programot – amely korábban dedikált környezetvédelmi alap volt – szintén beolvasztják a Partnerségi Tervekbe és a 410 milliárd eurós „Versenyképességi Alapba”. A civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitásra fordított források így még inkább csökkenhetnek.
Az EU már most is évi 37 milliárd eurós hiánnyal küzd ezen a területen.
Von der Leyennek továbbá minden bizonnyal meg kell küzdenie az elnökségét megszavazó Zöldekkel is az Európai Parlamentben. Vagy erős gesztusokat tesz nekik, vagy elveszítheti politikai támogatottságukat – például futószalagon kaphatja a nyakába a bizalmatlansági indítványokat.
A legnagyobb nyertes: Ukrajna
A bizottság külön támogatást ígér Kelet-Európa régióinak – különösen Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország határvidékein –, mind gazdasági, mind biztonsági szempontból. Továbbá, bár az EU új bevételi forrásokat keres, nem számolta be a tervezett kiterjesztést az emissziókereskedelem épületekre és közlekedésre vonatkozó részéből.
Végül a bizottság további 100 milliárd eurót (ez körülbelül a teljes magyar éves GDP fele) javasol Ukrajna újjáépítésére és EU-tagsági felkészítésére.
Érdemes egy más metszetben, összefoglalni, hogy Ukrajnának mennyi pénzt szánna az EU a következő költségvetésből.
- Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd eurót különít el, ami az előző többéves pénzügyi keret ötszöröse.
- A jelenlegi elosztási arányokat figyelembe véve, ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülne.
- Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási ága megtízszereződik. A katonai vonatkozású műveletek támogatását az Európai Békekeret fedezi, aminek kerete 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra nő, a jelen állást szerint ennek is túlnyomó részét Ukrajna kapná.
- A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz.
- Emellett kizárólag Ukrajna számára külön 100 milliárd euró állna rendelkezésre az MFF-en felül az unió további eladósításával. Ez jelen állás szerint támogatás lenne, ezen túlmenően még több százmilliárd eurónyi hitelkeret hozható létre Ukrajnának.
Nyertesek a lakossági energiafogyasztók
Az EU jelentősen növeli az áramhálózatok modernizálására szánt támogatást, hogy csökkentse az energiaárakat – ezek Mario Draghi korábbi ECB-elnök szerint az EU Achilles-sarkának számítanak az USA-val és Kínával szemben.
- A Connecting Europe Facility energiafejezete 6-ról 30 milliárd euróra nő,
- emellett a 410 milliárd eurós Versenyképességi Alapból is meríthetnek az áramszolgáltatók.
- Draghi figyelmeztetett: az infrastruktúra-beruházások lassúak és alulméretezettek, a magas energiaárak pedig gyártásleálláshoz és elvándorláshoz vezetnek.
Nyertesek a digitális technológiák
Von der Leyen szerint az EU digitális költségvetését ötszörösére emelik: 54,8 milliárd euróra. Ez hatalmas növekedés egy olyan területen, ahol eddig is jelentős befektetések zajlottak – különösen mivel az USA és Kína is versenyez az áttörő technológiákban, mint például a mesterséges intelligencia. A digitális fejlesztések a Versenyképességi Alap négy pillérének egyikét képezik.
Nyertes a védelmi ipar
A bizottság legalább 131 milliárd eurót javasol védelemre és űrkutatásra – ez az ötszöröse a jelenlegi szintnek.
Külön büdzsé is szolgálja a védelmi felkészültséget. Hannah Neumann, német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a javaslat „üdvözlendő ambíciót” mutat, és összhangban van a bizottság korábbi terveivel – érdekes fordulat ez a korábban békepárti Zöldek kommunikációjában.
Nyertes a kutatás és a kultúra
- A Horizon Europe kutatási program költségvetése 95 milliárdról 175 milliárd euróra emelkedik.
- Az Erasmus+ diákcsereprogram költségvetése 50 százalékkal nő, meghaladva a 40 milliárd eurót.
- Új program is indul: az „AgoraEU” 8,6 milliárd euróból támogatja majd a kultúrát, médiát és a civil társadalmat.
Kérdéses tétel a katonai mobilitás
- A bizottság 17,7 milliárd eurót különítene el katonai mobilitásra – ez jelentős növekedés az eddigi 1,7 milliárdhoz képest.
- Viszont ez az összeg jóval elmarad a szükségesnek tartott 75–100 milliárdtól, amit a közlekedési biztos korábban sürgetett.
- A civil közlekedési költségvetés egy része is szolgálhat kettős felhasználású célokat, de a hadsereg igényeit így is csak részben fedi le a terv.
A nagy vesztesek: városok és régiók, a fejlesztési és kohéziós politika
Az EU kohéziós politikája a szegényebb régiók fejlődését hivatott segíteni, jelenleg a költségvetés több mint egyharmadát teszi ki. Az új költségvetésben ez is beolvadna a „Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekbe”.
Az ilyen típusú nagy átcsoportosítások azonban kiváló alkalmat adnak arra, hogy csökkentsék a felzárkóztatási, kohéziós célokra szánt összegeket.
Ráadásul ki nem mondott célként az is ott van Ursula von der Leyen tervei között, hogy tovább koncentrálva hatalmát maga döntsön ezeknek a forrásoknak a felhasználásáról. A heves kritikák közepette a bizottság ígéretet tett, hogy a legszegényebb régiók 219 milliárd eurót kapnak – ez Raffaele Fitto régiókért felelős biztos követelése volt. De a többi régió számára nincs hasonló garancia, így attól tartanak, hogy
a regionális fejlesztésre összesen kevesebb forrás jut majd, mint most.
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a 219 milliárd euró más területek kárára növelhető. Így a tagállamokra vár az a kihívás, hogy a regionális fejlesztések és a gazdák támogatása között döntsenek.
A kiszivárgott magyar allokáció növekedést mutat, de az aggregált számok több, eddig nem a kohéziós forrásokhoz tartozó programokat is magukban foglalnak, ilyen például a környezetvédelem.
Nyertes a válságkezelés és a migráció támogatása
A bizottság új célzott válságkezelési mechanizmust javasol, amely közel 400 milliárd euró összegű hitelt nyújt a tagállamoknak, és amelyet az uniót sújtó súlyos válságok esetén kellene aktiválni. Ez eddig nem hitelalapú konstrukció volt.
Tovább folytatnák tehát az EU eladósítását.
Belügyi célokra 34 milliárd eurót javasol elkülöníteni a költségvetési tervezet, ami megháromszorozza az előző többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozást. Ennek jelentős része a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását szolgálja.
A legnagyobb botránykő a kondicionalitás
Az egységes költségvetési terv kondicionalitási mechanizmusa erőteljesebbé és összetettebbé vált; immár kiterjed az eddig nem érintett agrártámogatásokra is.
A javaslat felhatalmazza a bizottságot arra, hogy politikai nézeteltérések alapján vonja meg egy tagállam teljes nemzeti juttatását, akár egy év alatt.
Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel az eddiginél is nagyobb hatalomhoz szeretne jutni, kénye-kedve szerint, politikai alapon vonhatná meg a támogatásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.