Történelem: Nyugat- és Közép-Afrika utolsó országában is lezárul ma a francia katonai jelenlét
Franciaország utolsó szenegáli katonai létesítményeit, a Geille tábort és a repülőtéri katonai légibázist csütörtökön hivatalosan is visszaadták a szenegáli államnak. A francia hadsereg Szenegál függetlenedése óta, azaz 1960 óta jelen volt az afrikai országban. A Dakarban található Geille tábor pedig a legnagyobb francia katonai létesítmény volt Szenegálban – számolt be a Le Monde.
Az ünnepélyes átadón jelen volt Mbaye Cissé tábornok, a szenegáli hadsereg vezérkari főnöke, valamint Pascal Ianni tábornok, a francia hadsereg afrikai parancsnoka.
Ez volt az utolsó ország Nyugat- és Közép-Afrikában, ahol Franciaország katonailag még jelen volt.
A francia hadsereg 2022 óta már megszüntette állandó jelenlétét Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Csádban és Gabonban.
A francia katonai jelenlét Szenegálban kétoldalú védelmi és együttműködési megállapodásokon alapult. Függetlenné válása után az állam Franciaország egyik legmegbízhatóbb afrikai szövetségesének számított, különösen Nyugat-Afrikában, amely korábban francia gyarmat volt.
Franciaország kivonulása Szenegálból konszenzusos, ám Afrika más részein kijjebb rugdalják
Bassirou Diomaye Faye szenegáli elnök azonban tavaly novemberben bejelentette, hogy 2025-től véget vet minden francia és külföldi katonai jelenlétnek az ország területén.
Szenegál egy független ország, egy szuverén állam, és a szuverenitás nem egyeztethető össze idegen katonai bázisok jelenlétével egy szuverén országban
– jelentette ki akkor. Hozzátette, hogy ez nem szakítás, hanem egy „megújított partnerség” Franciaországgal, az egykori gyarmati hatalommal.
Franciaország márciusban kezdte meg a kivonulást, és több létesítményt már vissza is adott Szenegálnak. Ugyanakkor Párizs részéről már 2011-ben döntés született a jelenlét átalakításáról, egy évvel később pedig a katonai együttműködés új formáját egy kétoldalú szerződés is megerősítette. Azóta Szenegál területi védelmét kizárólag az ország fegyveres erői látják el.
Afrika-szerte egyre erősebb a francia jelenlét iránti bizalmatlanság. Franciaország továbbra is fenntart egy bázist Dzsibutiban, ahol mintegy 1500 katonát állomásoztat. Párizs célja, hogy ezt a helyszínt egyfajta „kivetítési pontként” használja afrikai missziók indítására a Száhelből való kivonulás után.
Főhet a feje Macronnak: Afrika kiebrudalja a franciákat, de nekik mindenképpen urán kell – innen szerzik be
Párizs az elmúlt években számos afrikai országból szorult ki, így a nyersanyagokban gazdag Üzbegisztán és Mongólia felé nyitott, hogy pótolja az Afrikából kieső uránimportot. Franciaország számos szerződést írt alá az ázsiai partnerekkel.
Ajánlott videók
Nem hagyják annyiban, máris megtámadták a magánnyugdíj-megtakarításokról szóló új törvényt: "Ez kisajátítás" – kimondta a román legfelsőbb bíróság
