Franciaország utolsó szenegáli katonai létesítményeit, a Geille tábort és a repülőtéri katonai légibázist csütörtökön hivatalosan is visszaadták a szenegáli államnak. A francia hadsereg Szenegál függetlenedése óta, azaz 1960 óta jelen volt az afrikai országban. A Dakarban található Geille tábor pedig a legnagyobb francia katonai létesítmény volt Szenegálban – számolt be a Le Monde.
Az ünnepélyes átadón jelen volt Mbaye Cissé tábornok, a szenegáli hadsereg vezérkari főnöke, valamint Pascal Ianni tábornok, a francia hadsereg afrikai parancsnoka.
Ez volt az utolsó ország Nyugat- és Közép-Afrikában, ahol Franciaország katonailag még jelen volt.
A francia hadsereg 2022 óta már megszüntette állandó jelenlétét Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Csádban és Gabonban.
A francia katonai jelenlét Szenegálban kétoldalú védelmi és együttműködési megállapodásokon alapult. Függetlenné válása után az állam Franciaország egyik legmegbízhatóbb afrikai szövetségesének számított, különösen Nyugat-Afrikában, amely korábban francia gyarmat volt.
Bassirou Diomaye Faye szenegáli elnök azonban tavaly novemberben bejelentette, hogy 2025-től véget vet minden francia és külföldi katonai jelenlétnek az ország területén.
Szenegál egy független ország, egy szuverén állam, és a szuverenitás nem egyeztethető össze idegen katonai bázisok jelenlétével egy szuverén országban
– jelentette ki akkor. Hozzátette, hogy ez nem szakítás, hanem egy „megújított partnerség” Franciaországgal, az egykori gyarmati hatalommal.
Franciaország márciusban kezdte meg a kivonulást, és több létesítményt már vissza is adott Szenegálnak. Ugyanakkor Párizs részéről már 2011-ben döntés született a jelenlét átalakításáról, egy évvel később pedig a katonai együttműködés új formáját egy kétoldalú szerződés is megerősítette. Azóta Szenegál területi védelmét kizárólag az ország fegyveres erői látják el.
Afrika-szerte egyre erősebb a francia jelenlét iránti bizalmatlanság. Franciaország továbbra is fenntart egy bázist Dzsibutiban, ahol mintegy 1500 katonát állomásoztat. Párizs célja, hogy ezt a helyszínt egyfajta „kivetítési pontként” használja afrikai missziók indítására a Száhelből való kivonulás után.
Főhet a feje Macronnak: Afrika kiebrudalja a franciákat, de nekik mindenképpen urán kell – innen szerzik be
Párizs az elmúlt években számos afrikai országból szorult ki, így a nyersanyagokban gazdag Üzbegisztán és Mongólia felé nyitott, hogy pótolja az Afrikából kieső uránimportot. Franciaország számos szerződést írt alá az ázsiai partnerekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.