BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Történelem: Nyugat- és Közép-Afrika utolsó országában is lezárul ma a francia katonai jelenlét

Franciaország végleg kivonult Szenegálból, csütörtökön hivatalosan is átadták az utolsó francia katonai bázisokat a szenegáli államnak Dakarban. Ezzel véget ért Franciaország több mint hat évtizedes katonai jelenléte az országban, és egyúttal Nyugat- és Közép-Afrikában is.

Franciaország utolsó szenegáli katonai létesítményeit, a Geille tábort és a repülőtéri katonai légibázist csütörtökön hivatalosan is visszaadták a szenegáli államnak. A francia hadsereg Szenegál függetlenedése óta, azaz 1960 óta jelen volt az afrikai országban. A Dakarban található Geille tábor pedig a legnagyobb francia katonai létesítmény volt Szenegálban – számolt be a Le Monde.

Franciaország ünnepélyes keretek között átadta az utolsó katonai létesítményeit Szenegálnak az országban
Franciaország ünnepélyes keretek között átadta az utolsó katonai létesítményeit Szenegálnak az országban / Fotó: AFP

Az ünnepélyes átadón jelen volt Mbaye Cissé tábornok, a szenegáli hadsereg vezérkari főnöke, valamint Pascal Ianni tábornok, a francia hadsereg afrikai parancsnoka.

Ez volt az utolsó ország Nyugat- és Közép-Afrikában, ahol Franciaország katonailag még jelen volt. 

A francia hadsereg 2022 óta már megszüntette állandó jelenlétét Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Csádban és Gabonban.

A francia katonai jelenlét Szenegálban kétoldalú védelmi és együttműködési megállapodásokon alapult. Függetlenné válása után az állam Franciaország egyik legmegbízhatóbb afrikai szövetségesének számított, különösen Nyugat-Afrikában, amely korábban francia gyarmat volt.

Franciaország kivonulása Szenegálból konszenzusos, ám Afrika más részein kijjebb rugdalják 

Bassirou Diomaye Faye szenegáli elnök azonban tavaly novemberben bejelentette, hogy 2025-től véget vet minden francia és külföldi katonai jelenlétnek az ország területén. 

Szenegál egy független ország, egy szuverén állam, és a szuverenitás nem egyeztethető össze idegen katonai bázisok jelenlétével egy szuverén országban

– jelentette ki akkor. Hozzátette, hogy ez nem szakítás, hanem egy „megújított partnerség” Franciaországgal, az egykori gyarmati hatalommal.

Franciaország márciusban kezdte meg a kivonulást, és több létesítményt már vissza is adott Szenegálnak. Ugyanakkor Párizs részéről már 2011-ben döntés született a jelenlét átalakításáról, egy évvel később pedig a katonai együttműködés új formáját egy kétoldalú szerződés is megerősítette. Azóta Szenegál területi védelmét kizárólag az ország fegyveres erői látják el.

Afrika-szerte egyre erősebb a francia jelenlét iránti bizalmatlanság. Franciaország továbbra is fenntart egy bázist Dzsibutiban, ahol mintegy 1500 katonát állomásoztat. Párizs célja, hogy ezt a helyszínt egyfajta „kivetítési pontként” használja afrikai missziók indítására a Száhelből való kivonulás után.

Főhet a feje Macronnak: Afrika kiebrudalja a franciákat, de nekik mindenképpen urán kell – innen szerzik be

Párizs az elmúlt években számos afrikai országból szorult ki, így a nyersanyagokban gazdag Üzbegisztán és Mongólia felé nyitott, hogy pótolja az Afrikából kieső uránimportot. Franciaország számos szerződést írt alá az ázsiai partnerekkel.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.