A Magyarország és a nyugat-európai országok közötti nagy bérkülönbség olyan elszívó hatást jelent a munkaerőpiacon, amelyet csökkenteni kell – hangzott el a konferencia azon panelbeszélgetésén, amelyen a munkaadói és a munkáltatói oldal egy-egy képviselője vett részt.
„Egyre súlyosbodó probléma a munkaerő-hiány. Ez nem új folyamat, csak felgyorsult” – emelte ki Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. „A gazdasági növekedés megindult az elmúlt években, megnőtt a kereslet, ez felszínre hozta a problémát. A több százezer ember elvándorlása is hozzájárult a munkaerőhiányhoz” – mondta. Jelentős általános bérnövekedésre nem képes a magyar gazdaság. „Nagyon sok vállalat az életben maradás határán táncol, amely cégnek pedig nyeresége van, annál inkább az az igény merül fel, hogy beruházzon, és ne működési költségre költse azt” – tette hozzá. Rolek Ferenc elismerte, hogy Magyarország és a nyugat-európai országok közötti nagy bérkülönbség olyan elszívó hatás, amelyet csökkenteni kell.
Lajtai György szakszervezeti tanácsadó, közgazdász úgy látja, hogy a munkaerőhiány a nyomott bérszínvonal orvoslását elősegítheti. „Egy sor olyan ágazat van Magyarországon, ahol a bértermelékenységi mutató értéke 50 százalékkal magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Ennek oka a nagyon nyomott hazai bérszínvonal, ami nem tartható tovább. Kijelenthető, hogy vége az olcsó munkaerő korának az egész visegrádi régióban.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.