Megszólalt a külföldi munkavállalókról a szaktárca – ez a helyzet a munkaerőpiacon

Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent, a magyarországi foglalkoztatási adatokról és a külföldi foglalkoztatottak létszámáról szóló cikkekre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken közleményben reagált. A szaktárca szerint a kormány számára változatlanul a magyar munkaerő az első, miközben mindent megtesz azért, hogy aktivizálja a hazai munkaerő-tartalékot. Ez közös, nemzetgazdasági érdek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja az érintett sajtótermékek figyelmét arra, hogy hazánkban a hazai munkavállalók védelme érdekében az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás van érvényben, vagyis Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

A szaktárca adatai szerint a külföldi foglalkoztatottak létszáma idén február és június között 3 százalékkal csökkent, elsősorban azért, mert a kormány január elsejével szigorította a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Idéntől vendégmunkások csak olyan országból érkezhetnek, amellyel Magyarország visszafogadási egyezményt kötött, vagy rendelkezik Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét, és visszatér a küldőországba.

Az NGM kiemelte, hogy har­madik országbeliek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól. Foglalkoztatásukat megelőzően munkaerőpiaci vizsgálatra kerül sor, amelynek részeként az illetékes kormányhivatal felméri, az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Ha igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor.

Így alakult a külföldi munkavállalók száma

A tárca szerint miközben 2010-ben 738 ezer, 2024-ben 315 ezer főből állt a munkaerő-tartalék. Ennek legnagyobb részét – körülbelül kétharmadát – a regisztrált álláskeresők adják, akik részére az állami foglalkoztatási szolgálat felajánlja a képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. A harmadik országbeliek foglalkoztatását megelőző eljárásrend ehhez illeszkedik, vagyis ha a munkáltató munkaerőigényt jelent be a foglalkoztatási szolgálatnál, az alapfeladataként megvizsgálja, hogy a bejelentett álláshely betölthető-e a regiszterben szereplő álláskeresővel. A foglalkoztatók jogszerűen nem tudják ezt az eljárásrendet megkerülni, és közvetlenül harmadik országbelieket alkalmazni.

Az NGM ismertette, hogy hazánkban továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma. A harmadik országbeli foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százalékát képviselik, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt a külföldiek aránya 3 százalék. A visegrádi országok körében hazánkban a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya:

• Szlovákiában 4,5 százalék,
• Lengyelországban 7,1 százalék,
• Csehországban 16 százalék ez a mutatószám.

A Nemzetgazdasági Minisztérium emlékeztetett, hogy a foglalkoztatási mutatók az utóbbi években úgy javultak, hogy a közfoglalkoztatás szintje drasztikusan csökkent. A közfoglalkoztatás ilyen hosszú időtávon lényegében már nem javítja a foglalkoztatási mutatókat.

Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának bővülése két tényezőnek tudható be, az egyik a népesség demográfiai szerkezetének megváltozása, a másik a foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményessége a munkavállalási hajlandóság élénkítésében. Az elmúlt évben a kormányzati beavatkozások eredményeként közel 3 ezer 55 év feletti álláskereső kapott támogatást az elhelyezkedéshez többek között bértámogatás, képzési támogatás formájában.

A szaktárca szerint nemzetközi összevetésben nem magas a 65 év felettiek foglalkoztatottsági szintje: miközben Magyarország jelenleg már az 5. helyen áll az európai foglalkoztatási rangsorban, addig a 65 év felettiek esetében csak a 14.-ek vagyunk 7,6 százalékos foglalkoztatási rátával, míg az éllovas országok esetében ez az arány 20 százalék közeli.

Hozzátették, hogy a nyugdíjasok maguk dönthetnek arról, hogy dolgozzanak-e. A nyugdíjas munkavállalók felmérésekben arról számoltak be, hogy a hasznosság érzésétől kezdve a közösségben való tevékenység pozitív hatásán keresztül az anyagi biztonságig, illetve az aktivitással járó hosszabb, egészségesebb életig számos okból választják a munkavállalást.