Tavaly is csak trükökkel sikerült a csökkentés

Minden eddiginél alacsonyabb szintre, 659,6 milliárd forintra apadt a központi kormányzat jegybanknál tartott betétállománya december végén, ami azt bizonyítja: a kormánynak igencsak össze kellett szednie minden lehetséges eszközt, hogy csökkenteni tudja az adósságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten jelentette be, hogy várakozásaik szerint a maastrichti adósságmutató a 2014-es 76,2 százalékról tavaly 76 százalék alá csökkent. Arról azonban nem beszélt, hogy a sikerhez jó néhány trükkre volt szükség – leginkább egyébként azért, mert a Brüsszellel folytatott viták miatt 600 milliárd forintnyi uniós forrás nem érkezett meg az állam számláira (és ezt a hiányt adósságból kellett finanszírozni).

Az adósságcsökkentésben persze sokat segíthetett, hogy a forint árfolyama az év utolsó napjaiban ismét erősebb volt, mint előtte és utána (313 forint körül járt az euró jegyzése, míg előtte 314, utána 315 körül járt az árfolyam). Egyforintos mérséklődés a még mindig viszonylag magas devizaarány miatt a GDP 0,8 százalékával csökkenti ugyanis a rátát – vagyis ennyivel eleve beljebb volt a kormányzat.

Minden más megoldás a kormányzati betétállomány csökkentésében látszik. A betétállomány novemberben kétezermilliárd forint fölött volt, vagyis ezt több mint 1300 milliárd forinttal mérsékelték az adósságcsökkentéshez. Első körben az Államadósság Kezelő Központ a lejáratok és a megújítások időzítésével érhetett el közel ezermilliárdos csökkentést. Az év utolsó előtti napján 268,7 milliárd forintnyi kötvény járt le például, amivel mérséklődött az adósság – és megújítás híján a kormány betétállománya is. További segítséget jelentett, hogy a jegybank beváltotta a nála lévő államkötvényeket: az MNB november végén 309,5 milliárd forintnyi állampapírt birtokolt, míg decemberben egyetlen fillért sem. Kérdés, mi történt a jegybanki alapítványoknál lévő további 190 milliárd forintnyi kötvénnyel.

Az idén azonban várhatóan nem lesz szükség ilyen megoldásokra. Ha megjön ugyanis az uniós pénz, az eleve 600 milliárd forinttal javítja az adóssághelyzetet és a pénzforgalmi egyenleget is. A probléma, hogy az összeg uniós elszámolású hiánymutatót nem érinti (azt tavaly elszámolták ebben bevételként), ezért a pénzt nem lehet valójában elkölteni, ám az adósság jelentősebb mérséklésére mindenképpen jó lesz.