A Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor által elvégzett munka jelentőségét a hétköznapi emberek is tapasztalni fogják életük során – hangsúlyozta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatorna szerda esti adásában.
Ferencz Orsolya kiemelte: a HUNOR program keretein belül elvégzett kísérletek olyan eredményeket produkálnak, amelyek hasznosíthatóak, piacképesek és földi technológiákba visszafordíthatók. A kormánybiztos beszámolója szerint Kapu Tibor, aki az Axiom–4 küldetés legénységének tagjaként kedden tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), jelenleg családjával van.
A magyar űrhajósra csaknem kéthetes rehabilitációs időszak vár rá, pihennie kell orvosi felügyelet mellett. Az űrhajósra vár még több kísérlet, amelyet a Földön végeznek el, valamint az űrben elvégzett kísérletek kiértékelése is hátravan. Ferencz Orsolya emlékeztetett arra, hogy az eredetileg 14 naposra tervezett küldetés közel 20 napig tartott, mivel az ISS pozíciója olyan volt, hogy nem engedték a kidokkolást.
Ez viszont Tibornak hasznos volt, mert maximálisan ki tudta használni a plusznapokat.
Ferencz Orsolya ismertetése szerint hétéves munka gyümölcse ez a küldetés, a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett munka jelentőségét a hétköznapi emberek az életük során is tapasztalni fogják, többek között az ott elvégzett gyógyszerkísérleteknek köszönhetően.
A magyar kutató űrhajós 25 kísérlete közül Ferencz Orsolya kiemelte a Debreceni Egyetem növénytermesztési kísérletét, amelyben retek-, búza- és paprikamagokból sikerült jó eredménnyel növényeket csíráztatni és hajtatni, és amelyről úgy vélte, hogy a klímaválság miatt kihívásokkal küzdő agráriumnak óriási megtérülést biztosít majd.
Hozzátette: azok a magyar egyetemek, amelyek részt tudtak venni a programban, a nemzetközi piacon versenyképesebbé váltak. Ferencz Orsolya emlékeztetett arra, hogy Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula is kiképzett űrhajós, aki a Földről segítette az űrállomáson dolgozó magyar kutató űrhajós munkáját.
Magyarországnak így már két felkészült asztronautája van, amely komoly versenyelőnyt jelent, ugyanis tizenkét ország van csak, amely elmondhatja magáról, hogy rendelkezik nemzeti űrhajóssal – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Kapu és társai – az amerikai Peggy Whitson parancsnok, az indiai Shubhanshu „Shux” Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski – két hetet töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson, ahol több mint 60 tudományos kísérletet és technológiai bemutatót hajtottak végre.
Az űrhajós 2025. június 25-én indult el a világűrbe, ezzel 45 év után ő lett a második magyar asztronauta, aki eljutott a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás az Axiom Mission 4 (Ax–4) keretében történt, a SpaceX Falcon–9 rakétájával és Dragon űrkapszulájával, amely a floridai Kennedy Űrközpontból startolt.
Az Axiom–4 legénysége július 15-én sikeresen landolt a Csendes-óceánban. Kapu Tibor csaknem egy órával a leszállást követően, az űrhajósok közül utolsóként, mosolyogva és integetve lépett a mentőhajó fedélzetére. A legénységet az első egészségügyi vizsgálatok után a NASA houstoni Johnson Űrközpontjába szállították, így Kapu Tibor Houstonban találkozhatott a családtagjaival.
Magyar űripari hálózat született
Megalakult a Hungarian Spacelab Network azzal a céllal, hogy Magyarország még hangsúlyosabb szerepet töltsön be az űriparban és az űrkutatásban. Az együttműködésben kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vesz részt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.