Átalakul a radioaktív hulladék tárolása Püspökszilágyon – új engedélyt kaptak rá

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2067. december 31-ig hatályos engedélyt adott a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHKT) üzemeltetésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.-nek (RHK). Változni is fog a sugárzó anyagok kezelése.

Miközben a lényeg változatlan – Püspökszilágyra intézményi és ipari eredetű kis és közepes radioaktivitású hulladék, valamint elhasznált vagy feleslegessé vált sugárforrások kerülnek –, a napokban megkapott engedélyben szerepel néhány fogalom, illetve újdonság, amelyekről a Világgazdaság az RHK-tól kért tájékoztatást. Ezek egyike, hogy a hulladékfajták előbbi felsorolásától eltérően a határozatban jelentős aktivitású sugárforrásokról olvashatunk. Mint kiderült, egy informális, de fontos terminológia használatáról van szó. A jelentős aktivitású sugárforrás olyan ipari sugárforrás, amely számára konténeres sugárforrás-tárolót létesítenek.

Hulladék, amely még se nem ilyen, se nem olyan  

A radioaktív hulladékokat egy OAH-rendelet szerint kell osztályozni, mert ez a rendelet határozza meg a nagy aktivitású, illetve a kis és közepes aktivitású hulladékok közötti alapvető különbséget. A jelentős akvitivitású hulladéktípusra azonban a rendelet azon melléklete vonatkozik, amely szerint a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrások külön hulladékosztályt képviselnek, ezeket használaton kívüli zárt sugárforrásként kell nyilvántartani. Ha e használaton kívüli zárt sugárforrások végleges elhelyezésre alkalmas módon kerülnek kialakításra (kondicionálják), akkor a kondicionálás utáni hulladékcsomagot újra kell osztályozni. 

Mivel az RHFT-ben létrehozott konténeres sugárforrás-tároló kifejezetten átmeneti tárolási módszer, ezért a benne tárolt, hulladékká minősített zárt sugárforrások nem besorolhatók a fent nevezett kategóriák egyikébe sem.

Pálcákba zárják az ipari eredetű radioaktív anyagot

Az ipari sugárforrások közel 45 centiméter hosszú, durván 1 centiméter átmérőjű pálcák, amelyekben jellemzően Co-60 izotóp (tehát a 27-es rendszámú kobalt 60-as tömegszámú izotópja) képezi a radioaktívanyag-tartalmat. Az ipari sugárforrások dupla tokozása biztosítja, hogy a sugárzó anyag ne hagyhassa el a pálcákat. Ez a sugárforrástípus világszerte elterjedt, alapvetően besugárzókban (például sterilizálásra, fertőtlenítésre) használják. Bár a források kezdeti aktivitása jellemzően magas, a Co-60 relatíve rövid felezési ideje (5,27 év) miatt ez az aktivitás gyorsan csökken, legalábbis a radioaktívhulladék-kezelés gyakorlatában megszokott időléptékhez képest. Ezért célszerű a végleges elhelyezésük előtt átmenetileg tárolni őket.

Mire jók a konténerekhez kapcsolódó torpedók?

Az RHKT által kapott engedélyben szó van egy további részletről, a tárolás kapcsán használandó torpedókról is. Mint az üzemeltetőtől megtudtuk, itt ismét egy informális megnevezésről van szó. A torpedók hengeres, fémből készült gyűjtőtokok, ezekbe célszerű belehelyezni a sugárforrásokat az átmeneti tárolásuk előtt. A torpedó szerepe kettős:

• gyűjtőtokozásként megkönnyíti nagyobb számú forrás együttes mozgatását,
• és hermetikus zárása (hegesztéssel) egy újabb fizikai gát a benne tárolt forrásokban lévő radioaktív anyagtartalom számára.

Több sugárzó anyag érkezik majd 

A határozat indoklásban az is szerepel, hogy Püspökszilágyon nőni fog a jelentős aktivitású sugárforrások beérkezése. Felmerülhet, hogy esetleg már a két új paksi blokkból érkező anyagokra is számít. E kérdés kapcsán az RHK rámutatott, hogy a biztonság elsődlegessége, mint a nukleáris ipar és a radioaktívhulladék-kezelés alapelve többek között sokrétű és időigényes, akár évekig tartó engedélyezést is eredményez. Az ezen időszak alatt a hulladékbeszállító(k)nál összegyűlő hulladékokat az RHK Kft. a vonatkozó engedély kiadása után tudja fogadni. Az engedély kiadásával meginduló beszállítások interpretálhatók úgy, hogy azok mennyisége „nőni fog”, főleg, hogy ha a hulladéktárolóban az addigi nulla állapotot vesszük viszonyítási alapnak, de a valóságban évente átlagosan egy ilyen beszállításra számít az RHK Kft. 

Minden, ami nem paksi

 „Az ipari sugárforrásokat alapvetően egy, már meglévő hulladékbeszállítótól vár az RHK Kft., és ez semmilyen összefüggésben nincsen se a meglévő paksi blokkokkal, se a két új blokkal” – szögezte le a cég. A létesítmény a magyar radioaktívhulladék-kezelés rendszerében az úgynevezett intézményi hulladékokat fogadó létesítmény. Intézményi hulladék gyakorlatilag minden, ami nem atomerőművi eredetű: az iparból, a gyógyászatból, az oktatásból, a mezőgazdaságból érkező radioaktív hulladékok tartoznak ide.

Az RHFT-be érkező beszállítások a kis és közepes aktivitású hulladékok, illetve az elhasznált zárt sugárforrások kategóriájába esnek. Az elmúlt 10 év beszállításainak jellemző mennyiségei évente:

• 150-300 darab zárt sugárforrás,
• 1500-2500 darab füstérzékelő (szintén zárt sugárforrások, de több jellemzőjében eltér a többi zárt sugárforrástól),
• 2-5 köbméter szilárd radioaktív hulladék.

Már gyártják az egyedi fejlesztésű konténert 

A konténeres sugárforrás-tároló két részből áll össze: a konténerekből és az azokat befogadó építményből. Ez az építmény egy vasbeton alaplemezre úgynevezett támfalblokkelemekből épített tárolópozíció együttes. A tárolópozíciók kivitelezése átalakítási és építési engedélyek birtokában kezdődhetett meg, 2025 februárja és áprilisa között zajlott le. A pozíciók használatát, üzembe vételét azok használatbavételi engedélye és a létesítmény új üzemeltetési engedélye tette lehetővé. A rendszer másik eleme, a tárolókonténer gyártása 2025. március és május között zajlott, egyelőre egy konténert rendelt az RHK Kft.

A konténeres sugárforrás-tároló építményszerkezeteinek, a 10 tárolópozíciónak kivitelezése közel 45 millió forintba került. A tárolókonténer tervezése 23 millió forintba, gyártása 68 millió forintba került. Minden közölt adat bruttó ár.

A tároló konténernek olyan komplex követelményrendszert kellett kielégítenie, ami egyszerre biztosította a maximális biztonságot, a konténer kezelhetőségét, kompatibilitását a többi, kapcsolódó rendszerrel, továbbá a konténer szállíthatóságát, és az előző peremfeltételekhez mérten a lehető leghatékonyabb helykihasználást a konténeren belül. Ilyen termék nem volt a piacon, így egyedi fejlesztésre volt szükség.

A konténert az Izotóp Intézet Kft. tervezte és az elkészült első konténert is ez a cég gyártatta le. A következő konténereket az RHK még nem rendelete meg, és feltehetően nem is egyszerre rendeli majd meg azokat, hanem a sugárforrások beszállítási igényeihez igazodva. Az első konténer elkészült. A konténer hengeres, átmérője megközelítően 83 centiméter, a magassága 110 centiméter.

Speciális alapból megy

Az RHK-nak nincs tudomása arról, hogy a fejlesztéshez igénybe lehetne venni uniós támogatást, nem vett igénybe ilyet. A kft. által megvalósított feladatok pénzügyi fedezetét a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja.

Még elidőz Püspökszilágyon a sugárzó hulladék

A hosszú távú átmeneti tárolás indokoltsága a Co-60 felezési idejével függ össze. A végleges elhelyezésre való felkészítés stratégiáját még nem dolgozták ki, de műszaki/biztonsági szempontból az átmeneti tárolás után gyakorlatilag bármelyik kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolóban elhelyezhető hulladékká válik a szóban forgó hulladéktípus.

Az RHK egy másik tárolójáról a Telepaks készített friss összeállítást: