Költségvetés: szép csendben megszűnt Magyarország egyik legnagyobb problémája

Sosem könnyű kiigazodni a költségvetési folyamatokon, amelyeket alapjaiban határoznak meg a makrogazdasági fundamentumok. Ez az elmúlt években úgy nézett ki, hogy mire a parlament elfogadta a költségvetést, pár héten belül már az élet úgy, ahogy van, átírta a világban zajló események hatására. Idén sem történt másképp, tavaly hiába fogadta el a „békeköltségvetést” a parlament az őszi ülésszakban, ez sem jelentett garanciát, hogy sikerüljön eltalálni a pontos számokat. Pedig tavaly október–november tájékán teljesen reálisnak tűnt az elemzők és nemzetközi intézetek, például IMF szerint az idei 3-4 százalék körüli gazdasági növekedés. Áprilisra aztán minden megváltozott, a bizonytalan nemzetközi környezet, az első negyedéves vártnál gyengébb adatok után az elemzőházak már 1 százalék körüli növekedést jósolnak 2025-re.

Költségvetés: szép csendben megszűnt Magyarország egyik legnagyobb problémája

Mindez persze sosem hagyja érintetlenül a költségvetést, az elmúlt 3 évben állandóan bele kellett nyúlni év közben, hogy ne szálljon el teljesen a hiány. Ezért hol beruházásokat fagyasztotat be kabinet, hol pedig bevételeket növelte a tranzakciós illeték emelésén keresztül. A beavatkozás természetesen idén sem maradt el:

• májusban Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára ismerte el, hogy el kellett rendelni egy jelentősebb zárolást a kiadási oldalon,
• majd júniusban az államtitkár az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatójával, Hoffmann Mihállyal együtt jelentette be, hogy a kormány a pénzforgalmi deficitet 651 milliárddal 4774 milliárdra megemeli , az eredményszemléletű hiányt pedig a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra. 
• ugyanezen sajtótájékoztatón derült ki, hogy plusz devizakötvényt bocsát ki az ÁKK a megemelkedett finanszírozási igény miatt. Erre többek között az uniós források akadozása, a vártnál gyengébb növekedés és a családpolitikai intézkedések miatt volt szüksége.

Bár a júniusi részletes adatokat csak ezután közli az NGM, azt már tudjuk a júniusról, hogy 2776 milliárd a hiány az első fél év év végén, amivel a módosított hiányterv 58,6 százaléka teljesült. A májusi részletes adatok ugyanakkor több érdekességre is rámutatnak. Ezek alapján az idei helyzet a költségvetésben nagyon más, mint a korábbiak, ugyanis a bevételi oldal meglepően jól alakul.

2023-ban a magas infláció és a beeső fogyasztás hatására 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben, amin aztán el is csúszott a 2024-es büdzsé. Mindez persze nem a véletlen műve, a költségvetés lábait a 2010-es kormányváltás után az akkori pénzügyi vezetés tudatosan az élő munkát terhelő adókról a fogyasztás típusú adókra helyezte, ez sokáig nem jelentett problémát. 2023-ban aztán a 20 százalék fölé kúszó infláció következtében jelentősen visszaesett a belső kereslet, ami a költségvetést kényes helyzetbe hozta, miközben a másik oldalról jelentősen megugrottak az állami kamatkiadások.

Idén 8277 milliárd forint áfabevétellel számol a kormány, ebből öt hónap alatt 3311 milliárd folyt be a államkasszába, ami 40 százalékos teljesülést jelent. Ez ugyan 137 milliárd forintos elmaradás tavalyhoz képest, de összehasonlíthatatlanul jobb, mint 2024 májusában az akkori 33 százalékos teljesüléshez képest. Ráadásul most májusig 461 milliárddal magasabban teljesültek az áfabefizetések.

Végül is igaza lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, aki egy sajtóeseményen korábban azt mondta, hogy azért nem kell a költségvetéshez hozzányúlni, mivel a külső kereslet gyengesége jelenti a problémát a gazdaságban és nem a belső fogyasztás vagy az elmaradó áfabevételek.

Osztalékbefizetések húzták fel a májusi és júniusi számokat

Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint összességében a költségvetési pálya nagyságrendileg úgy alakul idén, a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedés hatását is figyelembe véve, mint azt előzetesen lehetett várni, az év eleji magasabb hiányt a nyári hónapokban szokás szerint a konszolidáció követi.

– emelte ki a közgazdász, aki ugyanakkor elismerte, hogy mindez egyszeri tényezők eredménye. Májusig több mint 200 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe az állami vagyonnal kapcsolatban, mint 2024-ben. Sőt, júniusban további 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a büdzsébe, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től.

Ugyanakkor Molnár Dániel szerint még ezen bevételekkel korrigálva is inkább átlagos, az elmúlt években megszokotthoz hasonló képet láthatunk az államháztartásban. „Az osztalékok a finanszírozási igény miatt mindenképpen kedvezőek, azonban az alapvető költségvetési folyamatokat nem befolyásolják. Az osztalékbefizetésektől eltekintve, bevételi oldalon pozitívum, hogy a fogyasztáshoz kapcsolat adókból, valamint lakossági befizetésekből, szociális hozzájárulási adóból származó bevételek is két számjegyű növekedést mutatnak, miközben a gazdálkodó szervezetek befizetései is kedvezően alakulnak figyelembe véve a különadókat érintő változtatásokat, illetve a befizetési határidőket” – mutatott rá az elemző.

A fogyasztás a növekedésünk egyetlen alapja és ez a költségvetésben is látszódik

Molnár Dániel arra is felhívta a figyelmet, általános forgalmi adóból 16,2 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint a tavalyi év azonos időszakában. A dinamikus növekedésben ugyanakkor elsődlegesen az játszott közre, hogy visszaestek a kiutalások 4,3 százalékkal, miközben a befizetések 6,8 százalékos növekedést mutatnak. A korábbi években is az áfabevételek elmaradásában a kiutalások megugrása játszotta a legnagyobb szerepet, ezért szerinte várható volt, hogy előbb-utóbb ez a folyamat megfordul, amely a költségvetés bevételi oldalára is kedvező hatást gyakorolhat. 

A fogyasztás ezzel együtt is változatlanul a gazdasági növekedés legfontosabb motorja maradt, habár dinamikája lassult a tavalyi 5 százalék körüli szintről 4 százalék közelébe, amire előzetesen is számítani lehetett a tavalyinál visszafogottabb bérnövekedés nyomán. Ez pedig kedvező hatást gyakorol az áfabevételektől erőteljesen függő költségvetésre.

Kell a mozgástér a jóléti kiadásokra

A pluszbevételekre pedig igen nagy szüksége van a költségvetésnek. Az év elején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök családpolitikai intézkedések sorát, ami az államkasszát is komolyan érinti:

• a 3 gyermekes anyák szja-mentessége éves szinten 200 milliárd forint,
• a 40 év alatti 2 gyermekes anyáké 120 milliárd forint kiesést jelent,
• miközben a családi adókedvezmény duplázásával jövőre 580 milliárd forint maradhat a dolgozó szülőknél. 

Molnár szerint ahhoz, hogy a költségvetés elbírja a kiesést, mindenképpen szükség van a gazdasági növekedésre, amely kedvező hatást gyakorol a bevételekre, mert ez tudja megteremteni a fedezetet a támogatásoknak. „Várakozásaink szerint az eddigi bejelentéseket figyelembe véve idén a GDP 4,3 százaléka körül alakulhat a költségvetési hiány, vagyis tavalyhoz képest tovább csökkenhet, miközben jövőre 3,8 százalékos hiányt várunk a GDP-arányában. Ehhez ugyanakkor feltétel, hogy a fiskális politika fegyelmezett maradjon, amennyire lehet visszafogja a kiadásokat” – húzta az elemző.

Minimálisan csökkenhet az államadósság idén

Nagy kérdés, hogy mi lesz az államadóssággal, amely tavaly minimálisan emelkedett. A legnagyobb problémát a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény jelenti. A nevezőt tekintve fontos a GDP alakulása, a gazdasági növekedés és az áremelkedés mértéke befolyásolja, hogy a gazdaság mennyire tudja kinőni az adósságot. A számláló esetében a pénzforgalmi hiány mellett – amely meghatározza a finanszírozási igényt –, a devizaadósság arányának emelkedésével a korábbiaknál fontosabbá válik az év végi árfolyamszint az adósság számbavételekor. 

A befektetők körében év végén jellemző a nyitott devizapozíciók zárása, amely a forint gyengülésével jár együtt, amelynek hatását a jegybank rendszerint igyekszik simítani, erre várhatóan idén is sor kerül majd.  Ezek mellett a költségvetésnek jellemzően a GDP 0,5 százaléka körüli mozgástere is van arra, hogy az államadósságot a kesz (kincstári egységes számla) állomány csökkentésével, állampapír-visszavásárlások – például a jegybanktól – révén csökkentse. Erre az elmúlt években is láthattunk példát. A lépés hátránya, hogy így az évet magasabb finanszírozási igénnyel kezdheti meg a költségvetés.

– mondta az elemző, akinek várakozásaink szerint idén kismértékben, néhány tized százalékponttal mérséklődhet az adósságráta és jövőre következhet be nagyobb csökkenés a növekedési dinamizálódása nyomán.