A brit fogyasztók tartották a GDP-t

Már annak is örülnek a befektetők és az elemzők, ha valahol nem módosítják lefelé az előzetes növekedési becsléseket – derül ki a tegnap közzétett részletes brit GDP-adatokra adott reakciókból. A tavalyi negyedik negyedéves GDP-növekedés 0,5 százalék maradt az előző, 0,4 százalékos pluszt hozó negyedévhet képest – közölte a brit országos statisztikai hivatal (ONS) –, az év egészében pedig 2,2 százalékkal bővült a gazdaság (ez elég erős lassulás a 2014-es 2,9 százalék után). A fő hajtóerőt a háztartási kiadások adták: az utolsó negyedévben ugyan csak 0,7 százalékkal nőttek, de éves összvetésben így is 3,1 százalékkal, beállítva az előző három hónapban elért nyolcéves csúcsot. A FTSE 100 tőzsdeindex tegnap kora délutánra 2,4 százalékkal emelkedett, átlépve a 6000 pontot is; ebben az általános tőzsdei jó hangulat is közrejátszhatott, de az is, hogy mint a Capital Economics vezető brit elemzőjének feljegyzése megállapította, a jelenlegi globális körülmények közepette megkönnyebbülés, hogy maradt a korábbi GDP-adat. Pedig az nem sok optimizmusra ad okot, hogy az év utolsó három hónapjában az üzleti beruházások 2,1 százalékkal visszaestek az előző negyedévhez képest, a nettó külkereskedelem pedig 0,4 százalékkal fogta vissza a GDP-t.

A lakosság fogyasztási kedvét a zéró közeli infláció mellett a folyamatos, bár nem túl látványos béremelkedés is erősíthette – hogy ez mennyire ígérkezik tartósnak, azt egyebek közt a GfK ma megjelenő februári fogyasztói bizalmi indexe is megmutathatja. Ebben már tükröződhet annak hatása, hogy az uniós csúcs, illetve az Egyesült Királyság kilépéséről szóló népszavazás dátumának kitűzése után megélénkültek az erről szóló viták. Szakértők szerint már az is nagy próbatétel a brit gazdaságnak, hogy miként hat rá a június 23-ig tartó bizonytalanság, hiszen addig minimum óvatosak lesznek a befektetők – igaz, a font esése segíthet az exportőröknek. Ha viszont a referendum a britek kilépésével végződne, az könnyen beindíthatná a gazdaság hanyatlását – vélik egyre többen. A Bloomberg legfrissebb felmérése szerint 40 százalékos a valószínűsége annak, hogy a távozás recesszióhoz vezetne, egy hónappal korábban még csak 13 százalékos volt. A megkérdezett 35 közgazdászból 29 úgy vélte, hogy az esetleges „nem” szavazat után egy héten belül 1,35 alá kerülne a font-dollár, ilyen mélységre utoljára 1985-ben volt példa.

A közvélemény-kutatások egyelőre nem sokat segítenek a tisztán látásban: a ComRes e heti felmérése szerint 12 százalékpont a maradni akarók fölénye, egy nappal később a YouGovnál viszont a kilépéspártiak vezettek egy százalékponttal.