A fogyasztás hajtja a GDP-t

A tavalyi pangás és a 2014-es kiugró, húszszázalékos növekedés után idén – a válság utáni évekre jellemző módon – ismét csökkennek a beruházások, emiatt a GDP bővülésének irama 2,3 százalékra lassul a Pénzügykutató szerint. Ez az ütem nem látszik elegendőnek arra, hogy a magyar gazdaság a közép-európai régióban felzárkózzon a versenytársai mögé. A múlt évben a feldolgozóiparban már erőteljesen csökkentek a beruházások, de ezt az uniós pénzből megvalósított állami fejlesztések ellensúlyozták. A Pénzügykutató kismértékben módosította lefelé a legutóbbi, 2016-ra adott 2,4 százalékos előrejelzését.

Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója elmondta: a növekedés szinte kizárólag az uniós forrásokra s egyre inkább a külföldön dolgozók hazautalt pénzére épül. A két összeg eléri a GDP tíz százalékát. A gazdaságot a lanyhuló beruházások ellenére valamelyest élénkíti az éledező fogyasztás és a nettó export, mivel a korábbi, főként járműipari fejlesztések hatására továbbra is jó iramban bővülhet a kivitel. Az apadó uniós források ellenére is nagyarányú, a GDP hét százalékára rúgó külső finanszírozási többlet alakulhat ki. Ez azonban már akadályozza a gazdaság fejlődését, miközben a kiszámíthatatlanság, a jogbizonytalanság és az MNB egyre átláthatatlanabb tevékenysége miatt a felminősítés is várat magára. A többlet részben a háztartások és a vállalatok tetemes megtakarítása, részben az oktatást és az egészségügyet különösen érintő megszorító költségvetési politika miatt jött létre. Idén a büdzsé hiánya a GDP arányában 2,1 százalék lehet, de a kormányzat a következő évekre egyensúlyban lévő költségvetést képzel el.

A munkaerőpiacon strukturális feszültségek keletkeznek. Bővül a foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség – idén akár 5,9 százalékra –, de a cégek mind nagyobb hányada nem talál képzett munkaerőt, amiben szerepet játszhat a külföldön dolgozók számának emelkedése. A közfoglalkoztatás – mondta Herczog László közgazdász-kutató – rövid távon jó azoknak, akik így jutnak jövedelemhez, de hosszabb távon nem vezet sehova. Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs hozzátette, ha a közfoglalkoztatottak csupán nyolcvan százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor a munkanélküliségi arány máris tíz százalékra, az uniós átlagnak megfelelő szintre emelkedik. A nyolcvan százalék megengedő becslés, hiszen a felmérések szerint a közfoglalkoztatottaknak csak a 10-15 százaléka talál munkát a tényleges munkaerőpiacon.

Átmeneti lassulást látnak az idén a gazdaságban a Takarékbank elemzői, akik egyébként általában a piaci konszenzusnál derülátóbban szokták megítélni a növekedési kilátásokat. A pénzintézet erre az évre 2,5 százalékos bővülési ütemet vár – a tavaly év végén kiadott prognózist 0,1 százalékponttal korrigálták felfelé –, ám Suppan Gergely vezető elemző szerint könnyen lehet ennél magasabb a növekedés, ha az infláció valóban kisebb és/vagy a béremelkedési ütem nagyobb lesz. Az idén ugyanis a bővülést leginkább a fogyasztás hajthatja, amit a reálbérek gyors emelkedése segít. A Takarékbank azonban 1,1 százalékos inflációval számolt, miközben a Magyar Nemzeti Bank 0,3 százalékosat vár, és ha a jegybanknak lesz igaza, az gyorsabb ütemű reálbér- és fogyasztásnövekedést jelenthet. A másik oldalról pedig a béremelés lehet nagyobb az általuk vártnál, hiszen több szakmában is versenyezni kell már a munkaerőért.

Jövőre a bank 3,1 százalékos növekedést jósol, átmenetinek mondva az idei lassulást, amit leginkább az uniós források lehívásának tavalyitól elmaradó mértéke magyaráz. 2017-ben azonban már hatnak a kormányzati élénkítő intézkedések (a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény), ezért is emelték 2,8 százalékról a prognózist, konzervatívan. Ha ugyanis nemcsak duplázódik, hanem megháromszorozódik a lakásépítések száma, és nagyobb lesz a fogyasztás is, akkor akár 3,5 százalék is lehet a növekedés. Ez persze rontaná a külkereskedelmi pozíciót, ami egyébként tovább javulhatna.

Suppan szerint az egyensúlyi mutatókban az idén további látványos javulás jön, az államháztartás hiánya hivatalos prognózisuk szerint a tavalyi 1,8 százalék után az idén 1,6 százalékosra csökken. Az kiemelte, hogy itt is történhet meglepetés: a földeladások, a bankok értékesítése, a végre megérkező uniós pénzek hatására a pénzforgalmi egyenleg akár pozitív is lehet, az uniós hiányszám pedig egy százalék közelébe kerülhet. „Innen egy csuklómozdulat a nullás költségvetés” – mondta Suppan, aki szerint a pozitív pénzforgalmi egyenleg nyomán akár 72 százalék alá is mehetne az államadósság GDP-arányos mutatója. Mindezt persze a külső adósság és a külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány további mérséklődése, a külső sérülékenység csökkenése kíséri, így az elemző szerint „egyszerűen vicc az, hogy a hitelminősítők bóvliban tartják Magyarországot”.