Bóvliban maradtunk

Hiába maradtak fent péntek éjjel azok, akik azt várták, hogy Magyarország négy év után újra megkapja a befektetésre ajánlott minősítést – bár az elemzők eleve csak 20-30 százalékos esélyt adtak erre, a forint pénteki erősödése a piac bizakodására utalt. Az euróval szemben a péntek reggeli 310-es szintről 308 alá kapaszkodott a hazai deviza – nem lenne meglepő, ha ezen a héten egy kisebb korrekció következne. A Moody’s Investors Service szombat kora hajnali közleményéből ugyanis kiderült: a menetrenddel ellentétben nem foglalkoztak a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatával (ugyanígy jártak el egyébként nagyjából egy éve is). Magyarország besorolása tehát maradt a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozó Ba1; emellé a Moody’s tavaly novemberben tett felminősítést ígérő pozitív kilátást stabil helyett. A kilátások megváltoztatása után általában legalább fél, de inkább egy év is el szokott telni, amíg egy hitelminősítő változtat az osztályzaton, a Moody’snak saját menetrendje szerint legközelebb július 8-án, majd november 4-én lesz erre lehetősége. (Júliusban már meglesznek a 2015-ös végleges makroszámok, valamint a konvergenciaprogram és a tavasszal elfogadni tervezett 2017. évi költségvetés számai.)

A globális lassulás és a piaci hangulat romlása ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), és az elemzők is biztosak abban, hogy Magyarország idén több hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott státusba kerül. Erre jó esély van, hiszen a kormány az év eleji piaci pánik során is biztonságosan finanszírozta az adósságot. „A piac már rég beárazta a felminősítést, ezt mutatja az is, hogy a magyar állampapírok hozama sok esetben alacsonyabb a jobb hitelminősítéssel bíró országok államkötvényeinél” – írta a minősítési döntés elmaradása után kiadott közleményében az NGM. (Megjegyzendő, az alacsony magyar kötvényhozamok mögött ott áll a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, amely folyamatosan állampapírok vásárlására készteti a bankokat, a kereslet pedig leszorítja a hozamokat.)

A gazdasági tárcánál a csökkenő államadósság, az alacsony költségvetési hiány, a mérsékelt infláció és a növekedési számok alapján számítanak a felminősítésre idén. Közleményükben azt is írták, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámítható, és jelentősen csökkent az ország pénzügyi sérülékenysége is. Utóbbi valóban így van, ám ha a kiszámíthatósággal minden rendben volna, akkor Magyarország már régen nem lenne bóvliban, hiszen a makrogazdasági folyamatok javulását a minősítők is látják. Rendszerint azonban azt vetik a kormány szemére, hogy gazdaságpolitikai intézkedéseikkel bizonytalanná teszi az üzleti környezetet, rontja a vállalati szféra helyzetét. A képet tovább árnyalja, hogy a Moody’s (és a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s) a mostani jó makroszámok ellenére összességében pesszimista a gazdaság kilátásai kapcsán, mert a potenciális növekedés nem annyira magas, mint ahogy most bővül a magyar gazdaság.

Az S&P március 18-án vizsgálja felül Magyarország adósságának besorolását, az elemzők zöme szerint még kivárnak a felminősítéssel. De nem kell lemondani a tavaszi siker reményéről: arra ugyanis van némi esély, hogy a Fitch május 20-án már kiemelheti az országot a bóvliból.

Nem foglalkoztak az EU-val

A Moody’s nem csak Magyarországot hagyta most ki: egyáltalán nem foglalkozott uniós országokkal és városokkal, pedig Hollandia és Belgium is március 4-ére volt beírva a hitelminősítő felülvizsgálati naptárába. Jobban is járt, aki most kimaradt, hiszen a Moody’s elemzői láthatóan szigorúak voltak: sorra minősítették le az ázsiai és afrikai országokat, vagy legalább a kilátásukat rontották. Az ügynökség nincs jó véleménnyel a globális gazdaság helyzetéről, a számos bizonytalanság pedig szerepet játszhatott a döntések elhalasztásában.