Támadásba lendült az EKB

Mario Draghi beindította a rakétavetőt – ez volt a leggyakoribb azonnali reakció tegnap az elemzők részéről, amikor az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának ülése után ismertté váltak a testület döntései. Nem tompultak a kommentárok azután sem, hogy Draghi sajtótájékoztatóján megmagyarázta a döntéseket – volt mit, mert szinte csak az nem okozott meglepetést, hogy az egynapos betéti kamatot a várt mínusz 0,4 százalékig vitték lejjebb. Az egy éve megkezdett eszközvásárlási program keretének kibővítését sokan várták, de a többség a végül vállalt 20 milliárd eurós emelésnek csak a felére számított. Nem volt a biztos tippek között az sem, hogy a vásárolható papírok közé az államkötvények, az adósságfedezetű kötvények és az eszközfedezetű értékpapírok mellett bekerülnek a megfelelő minőségű nem banki vállalati kötvények is. Erre azért is szánhatta rá magát az EKB, mert fogyóban vannak az eddigi papírok, erre utal a kibocsátói limit megemelése is. Sokan lepődtek meg azon is, hogy idén júniustól jövő márciusig négy célzott hosszú lejáratú finanszírozási műveletet indítanak, ezek kamatozása az adott bank aktivitásától is függ majd – magyarázta el Draghi –, de mivel az alsó határ a most negatív betéti kamat, gyakorlatilag az EKB fizethet, csak vigyék a forrást.

A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy az EKB az alapkamathoz is hozzányúlt: 0,05 százalékról nullára csökkentette. Ez a lépés, illetve ennek magyarázata váltotta ki aztán a leghevesebb reakciókat, miután Draghi sajtóértekezletén azt mondta: a kamatok nagyon alacsonyak maradnak, bőven a kötvényvásárlási program lejárta után is (ez most minimum 2017 márciusa). A mai körülmények között, figyelembe véve a növekedést és az inflációt támogató intézkedéseket, nem feltételezzük, hogy további kamatcsökkentésekre lesz szükség – igyekezett Draghi óvatosan fogalmazni, de ez is elég volt ahhoz, hogy a piac úgy értse, nem lesz több kamatvágás. Ezt az értelmezést segítette az is, hogy Draghi egy a deflációra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: az eurózóna nem lesz Japán.

Lehet, hogy a japán párhuzam veszélyei miatt nem választotta az EKB azt a megoldást sem, amire pedig többen számítottak, hogy többszintű legyen a negatív betéti kamat, vagyis minél több pénzt pihentet az EKB-nál egy bank, annál jobban büntetik. A kérdés súlyát mutatja, hogy Draghi mellett az alelnök, Vitor Constancio is igyekezett hangsúlyozni, hogy a negatív betéti kamat nem fogja tönkretenni a bankok profitabilitását.

A legnagyobb nyomatékkal azonban azt emelte ki Draghi, hogy az EKB-nak bőven van muníciója, és a kormányzótanács egyre inkább átváltana a nem kamat típusú eszközökre. Arra is rámutatott: nem arról van szó, hogy az inflációs célra figyelve túlreagálnák az olajárak esésének hatását, a decemberi ülés óta is jelentősen romlottak a világgazdasági növekedés kilátásai. Szavait az EKB szakértőinek prognózisával is alátámasztotta: eszerint a decemberben jelzett 1 százalék helyett idén már csak 0,1 százalékos inflációra számítanak, a GDP pedig 1,7 százalék helyett 1,4 százalékkal bővül idén az eurózónában.

– Áprilistól az eszközvásárlási program havi kerete 20 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelkedik

– A második negyedév végére a programba bekerülhetnek befektetői osztályzatú euróban jegyzett nem banki vállalati kötvények is. A kibocsátói limitet a mostani 33 százalékról 50 százalékra emelik

– Júniustól négy új célzott hosszú lejáratú finanszírozási művelet (TLTRO) indul a kereskedelmi bankoknak

– Áprilistól az eszközvásárlási program havi kerete 20 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelkedik

– A második negyedév végére a programba bekerülhetnek befektetői osztályzatú euróban jegyzett nem banki vállalati kötvények is. A kibocsátói limitet a mostani 33 százalékról 50 százalékra emelik

– Júniustól négy új célzott hosszú lejáratú finanszírozási művelet (TLTRO) indul a kereskedelmi bankoknak fotó: AFP -->