Brüsszel fedezetet kér

Aggályosnak találja az Európai Bizottság a magyar kormány újításait, amelyekkel felpörgetné a 2014–2020 közötti támogatási ciklusban az uniós pénzek lehívását. Idén 2048 milliárd forint uniós forrás kifizetése a cél, 2019-cel bezárólag pedig lehívnák a teljes, 7800 milliárd forintos keretet. A terv lényege – amint ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egy interjúban kifejtette –, hogy Magyarország versenyelőnyhöz jusson, a régiós tagállamokat lekörözve, évekkel hamarabb használja fel az uniós forrásokat. A mutatványhoz két markáns újítás társul: a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, illetve az 50 százalékos előlegátalány bevezetése. Utóbbi annyit tesz, hogy bármely pályázat nyertese a szerződéskötést követő napon lehívhatja a támogatási összeg felét. Előbbi pedig azt jelenti, hogy az állami megrendelő nem konkrét projektenként, hanem régiónként egy tömbben hirdet pályázatot, keretmegállapodást köt a kiválasztottakkal, majd a verseny újranyitásakor, a következő négy évben már csak ők pályázhatnak a konkrét munkákra. Ezt a módszert alkalmazták már a szennyvízberuházásokra kiírt tendereken: régiónként 70-70 milliárd forintos tételekre szól a megrendelés, és annyit tudni a kiírásból, hogy négy-négy kivitelező futhat be az összesen 420 milliárd forintnyi tenderen. A gyors lehívás receptje tehát: nagy tömbökben gyors pályázathirdetés, majd a támogatási összeg felének azonnali felvétele.

A brüsszeli auditorok már megkezdték az új módi részletes vizsgálatát – értesült a Világgazdaság –, nem tartják versenybarátnak például a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket, de egy a napokban érkezett levél alapján nem pártolják a másik újítást sem. Az 50 százalékos előleg kifizetése a bizottság szerint aránytalan, ráadásul indokolatlan kockázatot jelent, hiszen a vállalkozóktól nem kérnek semmiféle garanciát.

Csepreghy korábban azt nyilatkozta, hogy minden tagállam maga döntheti el, mekkora kockázatot vállal a költségvetése terhére, vagyis a bizottságnak nincs beleszólása az előlegfizetésbe, az viszont úgy értékeli, hogy a kockázat átszáll rá, amint befogadja az előlegről szóló számlát. Ettől pedig ódzkodik, mert ilyen magas előleg kifizetése ellentétes az uniós szabályokkal, amelyek vezérelve az arányosság, a teljes összeghez, a kivitelezés időtartamához és a pénzügyi kockázathoz mérten. Nagy értékű infrastrukturális beruházásoknál nem indokolt a támogatási összeg felét előre kifizetni: 10-30 százalék a szokásos mérték, hiszen ezek jellemzően több évig elhúzódnak, a szerződés aláírása után még hónapokig olyan munkálatok folynak, mint például a munkaterület előkészítése. Mindezek alapján a bizottság nem lát okot arra, hogy ilyen magas előleget elszámoljon a brüsszeli büdzsé terhére, ezért a magyar hatóságoktól az előleg arányának csökkentését, a pénzügyi kockázat mérséklését, garanciák beépítését kéri. A magyar kormány ismeri a bizottsági kezdeményezéseket – mondta lapunknak a Miniszterelnökség –, de nem tervez változtatást, mert „az nem szolgálná a vállalkozások érdekét”.