Külön munkacsoport vizsgálja a NAV-nál a Panama-iratokban fellelhető magyar érintettek szerepét, miután Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak adott pénteki interjújában a nemzetgazdasági tárca mellett a Belügyminisztérium és a titkosszolgálatok bevonását is kezdeményezte a magyar vonatkozású offshore-ügyek felderítésére. Az érintett személyek számíthatnak az adóhivatal érdeklődésére – derül ki az NGM közleményéből –, számot kell majd adniuk arról is, hogy az adóparadicsomba kivitt jövedelmet visszahozták-e, és befizették-e utána a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást.
A majd negyedmillió cég alapításával és adásvételével foglalkozó panamai Mossack Fonseca egyik alapítója, Ramon Fonseca az AP-nek adott interjújában választ adott arra, miért szerepel csupán 200 amerikai állampolgár cégtulajdonos neve a Süddeutsche Zeitunghoz kiszivárogtatott listán. Az ügyvéd szerint kifejezetten az európai és a latin-amerikai ügyfelek kiszolgálására fókuszáltak. Az is igaz, hogy a tehetős amerikaiak otthon is intézhették ügyeiket: Wyoming, Delaware és Nevada szövetségi állam például rendkívül kedvező körülményeket kínál. A másik ok pedig az lehet, hogy Panama neve nem cseng túl jól az amerikai fülekben, a korrupció egyik melegágyaként tekintenek rá. Ezt a képet Carlos Varela panamai elnök igyekszik eloszlatni, de nem megy könnyen. Főleg, miután kiderült, hogy maga Fonseca az elnök tanácsadója volt egészen februárig, akkor mondott le, miután brazíliai irodáját nyomozók túrták fel az ottani kiterjedt korrupciós botrány bizonyítékai után kutatva.
Az Egyesült Királyságban nagyot ütött David Cameron népszerűségén a botrány félrekezelése. Miután a The Guardian megírta, hogy a kormányfő 2010-ben elhunyt apja, Ian Cameron tulajdonos volt a panamai alapítású, bahamai–svájci Blairmore offshore cégben, és egyetlen penny adót sem fizetett hazájában, a miniszterelnök először „magánügyre” hivatkozva tért ki a kérdések elől. Később jelen időben fogalmazva közölte, hogy nincsen offshore érdekeltsége, és apja cégéből nem húzott hasznot. Utóbb kénytelen volt beismerni, hogy mégis volt tulajdona a Blairmore-ban, de azt miniszterelnöki kinevezésekor, 2010-ben eladta. A konzervatív politikussal elégedett választók aránya ezt követően hároméves mélypontra, 34 százalékra zuhant, amit Cameron példátlan gesztussal próbált helyreütni: vasárnap 2009-ig visszamenőleg közzétette adóbevallásait. Eszerint a 2015 áprilisával záruló hat adóévben a brit kormányfő összes jövedelme – beleértve a fizetését, a megtakarításai után járó kamatokat és egy kiadott ingatlanból származó bevételét – 1,08 millió fontra rúgott, ami után 402 283 font adót fizetett be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.